Budapest története I. Az őskortól az Árpád-kor végéig (Budapest, 1975)

Nagy Tibor: BUDAPEST TÖRTÉNETE AZ ŐSKORTÓL A HONFOGLALÁSIG

Volcanus, Sedatus Gyógyító istenek 118. Dombormű Silvanus alakjával az Arany-hegyről Iuppiter Optimus Maximus 119. Fogadalmi tábla a gyógyító istenpár alakjával Óbudáról A bennszülöttek hitvilága ugyanakkor a gyermekek, terhes anyák védnökeinek a Suleviae nevű anyaistennőket tekintette. A II. század végétől a helyi kultuszok, istenképzetek nálunk is nagy erővel törtek újólag a felszínre. A polgárvárosban 200 körül kelta típusú szentély épült, melyben Venus-szerű bennszülött istennőt tiszteltek. A görögrómai Aphrodité—

Venus szélesebb körben azonban nem talált hívőkre. Volcanust is háttérbe szorította a dunai keltáktól tisztelt Sedatus, akihez 210-ben a posztósok testülete fordult. A III. század első felében a máshonnan nem ismert Ciniaemus és Minitra nevei is megjelennek egy-egy oltárkövön.

7 A bennszülött kultuszok újjáéledése reakció a keleti vallásos hiedelmekkel szemben. Galliai kelta telepesek ültették át még a II. században Apollo Grannus és Sironának, ennek a nyugati kelta gyógyító istenpárnak kultuszát, amely a Római fürdő gyógyforrásai mellett szépen megfért a görög római Aesculapius és Hygieia tiszteletével.

8 A II. század elejétől kezdve az óbudai katonakórház mellett állott az utóbbiak külön szentélye, ahol a kórház személyzete és lábadozó betegei fogadalmi oltárokat, domborműves táblákat (119. kép), a gyógyult testrészt ábrázoló terrakotta tárgyakat ajánlottak fel. Az istenpárhoz a III. század elején a pergamoni Telephos társult. A római istenek közül Iuppiternek szól a legtöbb fogadalmi oltár. Iuppiter tisztelete a fennálló társadalmi rend igenlésének számított egészen a kereszténység győzelméig. Az államhatalom itteni képviselői és ezek beosztottjai, valamint a katonaság körében Iuppiter tisztelete ezért magától értetődő. E sokszor megtárgyalt kérdést nem részletezzük, figyelmünket inkább a polgári lakosság Iuppiter-kultusza felé fordítjuk. Meglepő, hogy a II. században betelepült italikus, nyugati elemek, kereskedők, vállalkozók, iparosok s ezek szabadosai majdnem teljesen hiányoznak a Iuppitert tisztelők sorából. A II. századi Iuppiter-oltárok szinte kizárólag a helyi bennszülött lakosság vallásos magatartását tükrözik. Egy részüket a polgárváros vezető rétegéhez tartozók emelték. Ezek hivatalos jellegűek, de mellettük a társadalom alsó rétegeihez tartozó bennszülöttek közül is nem egy a legjobb és legnagyobb Iuppiterhez fordult.

9 Szűkszavú fogalmazásuk miatt az oltárállítás indítékait nem ismerjük. E kisemberek egyike vagy másika talán társadalmi előrehaladása érdekében tette fogadalmát. A III. század első feléből aránylag sok Aurelius nevű kisember Iuppiter-oltárkövét ismerjük. Aur. Atta és mások esetében ez talán a Caracalla-féle jogadományozással függ össze.