Budapest története I. Az őskortól az Árpád-kor végéig (Budapest, 1975)

Nagy Tibor: BUDAPEST TÖRTÉNETE AZ ŐSKORTÓL A HONFOGLALÁSIG

97. Későrómai öv veretek a budaújlaki sírból Sírkápolnák 98. Áttört díszű bronzcsat és pel ta alakú veret Aquincumból Szarkofágok A virunumi műhely filiale 99. Ezüstberakásos hellenisztikus bronzvödör a Dunából A felső-italiai mintaképekre visszavezethető sírkápolnák külső oldalait szomorkodó Attis vagy az elhunyt foglalkozására utaló jelvény, míg belső oldalait halottilakomajelenetből kiszakított áldozó férfi és nő álló alakjai díszítették. Az elhunyt vagy elhunytak mellképeit, illetőleg álló alakos domborművét a hátsó fal belső oldalán faraghatták ki. A sírkápplnák magasabb tömör talapzaton, kőfallal vagy kőlapokkal körülzárt sírkertekben álltak. Az utóbbiak sarokpilléreire a sírszimbolika képeit, szomorkodó Attis vagy a dionysosi kör derűsebb alakjait, illetőleg a Dioszkurok domborműveit faragták ki. Sírépület dísze volt a Március 15.-e téri Venus-dombormű (86. kép). A II. század második harmadában tűnik fel Aquincumban a korhasztásos temetkezést kísérő szarkofágok használata (87 - 88. kép). A szarkofágtemetkezés azonban csak a II. század végétől kezdve szorította háttérbe a sírkőállítás gyakorlatát. Kezdettől fogva az egyszerű ládaforma használatos. A külső oldalak díszítése a II, században azonban még igen változatos. L. Valerius sírládája előlapján mindössze a profilált keretbe foglalt felirat található. Pia Celerina sírládáját viszont mind a négy oldalon lapos faragású domborművei ékítették. A mitológiai jelenetes szarkofágoknál az elő- és a két oldallapot díszítették. Az utóbbi csoport művészeti szempontból a legszínvonalasabb. Készítője a század harmadik negyedében a katonavárosban dolgozó virunumi műhely filiáléja, mely nemcsak az i. e. V —IV. századi szobrászati előképeket felújító álló alakokat honosította meg Aquincumban, hanem noricumi környezetéből magával hozta az alakos fülkék jellegzetes, volutás lezárását, és megalkotta a barokkos csavart vonahi keretdíszt. Ugyancsak ennek a nagy hatású műhelynek tulajdonítjuk a két szélső alakos fülkéből és középső feliratos mezőből álló hármas tagolású