Budapest története I. Az őskortól az Árpád-kor végéig (Budapest, 1975)

Nagy Tibor: BUDAPEST TÖRTÉNETE AZ ŐSKORTÓL A HONFOGLALÁSIG

a betegszobáktól elfoglalt sávokat lát­nánk. Az aránylag kisméretű, 1 : 3,5 ará­nyú épület nyugati szárnyához valószí­nűleg udvarrész csatlakozott. Alaprajzi elrendezésében a no^aesiumi katonai kór­ház áll legközelebb hozzá. A keletről szomszédos magtár kiásott támpilléres része a többnyire emeletes gabonatároló épületek szokásos építé­szeti megoldásait mutatja. A Flórián téri nagyobb katonai fürdő méreteiben Aquincum legnagyobb közfürdőjének számít. A helytartói palota fürdőszárnya díszesebb belső kiképzésében, de nem arányaiban szárnyalta túl a légió na­gyobb fürdőjét. Az utóbbi falazási módja a II. századi katonai építkezés legjobb aquincumi példái közé tartozik. Olyan tekintélyes fűtőtér, mint az utóbbi lan­gyos vizű medencéjének (tepidarium) padozata alatt látható, sehol másutt Aquincum területén nem jött napvilágra. A feltárt termek arányai utalnak a belső térkiképzés méreteire. A hosszúkás ter­meket dongaboltozattal, míg a helyisé­gek félköríves záródásait félkupolákkal fedték. Belső oszloparchitektúrára eddig nem rendelkezünk biztos adattal. A légió építkezéseinél gyengébb minő­ségű, de még mindig a polgári építkezés átlaga fölött áll az auxiliaris táborok építészeti hagyatéka. A nagytétényi tá­bor nyugat—keleti főútvonalának, a via principálisnak, átvezetése a principia elő­terén építészeti szempontból is érdekes problémát tartogat. Az albertfalvai aía-tábor princijda-'yà, a kőbe épült katonai táborok parancs­noki épületeinek nagyon jó fenntartású típusalaprajzát őrizte meg. A szomszé­dos táborparancsnoki lakóépületben pe­dig a légfűtéses berendezés olyan igényes kiképzése jutott ránk teljesen érintetlen állapotban, amely műemléki szempont­ból is méltán állítható az óbudai és a pol­gárvárosi közfürdők hasonló berendezései mellé. A principia északi szomszédságának nagy kö«ípudvaros, peristyl típusú, négy­szögű épülete a bonni légiós tábor vale/u­dinarium-a, első építési szakaszának egy­soros helyiségkoszorújával mutat szoros egyezést. 3 A telepek középületeit szemügyre véve közfürdőkben a polgárváros emlékanyaga gazdag. A város közfürdői közül alaprajzi szem­pontból a Forum (herma (72 73. kép), valamint az északi és déli városrészek közfürdői a kora császárkorban Italia és Africa területén elterjedt soros elrende­zést követték. A III. század elején épült 77. Mészkőből faragott teltleveles oszlopfő a hely tartói villából 78 — 79. Stukkópárkány a polgárvárosból és tetőpár kányt díszítő antefixuin a kaionavárosból

Next

/
Thumbnails
Contents