Budapest története I. Az őskortól az Árpád-kor végéig (Budapest, 1975)

Nagy Tibor: BUDAPEST TÖRTÉNETE AZ ŐSKORTÓL A HONFOGLALÁSIG

tagjai közé. A császári ház tiszteletének ápolásán keresztül azonban már Augustus megtalálta a módját annak, hogy e réteg képviselőit bevonja a municipalis életbe, és anyagi áldozatválla­lásaikat a városi élet emeltyűjévé tegye. A köztársaságkori előzményekre visszanyúló Augusta­les intézménye keretében valósult ez meg, amely akár a Róma városi magistri vicorum munici­palis változataként, akár i. e. 12 után sajátos municipalis intézményként alakult ki, még Augus­tus idejében gyorsan elterjedt az itáliai városokban. A nyugat- és dél-pannoniai városok szá­mára közvetlenül, a kelet-pannoniai városok számára pedig közvetve Aquileia társadalmi szer­vezetei szolgáltak mintául, ahol kezdettől fogva egymástól elkülönülten megvolt az Augustales társulása, collegiuma és az Itália többi városában, valamint Galliában, Hispániában és Africá­ban ezzel gyakran összekapcsolt hattagú sevir-testület. 15 Aquincumban a városi jogadományozást követően megalakult a libertusoknak ez a tiszteletre méltó társulása. E collegium számunkra elérhető első megnyilvánulása az a feliratos oltárkő, amelyet a collegium tagjai Antoninus Pius trónralépése alkalmával Augustus és az új császár isteni erejének ajánlottak. Megnevezésük e kőemléken collegiati Augustales, míg a későbbi fel­iratokon mint a municipium vagy a colonia Augustalisai szerepelnek. Szervezetük a sevirek 61. Dél-galliai sigillata csésze (Budapest) 62. Itáliai bronzserpenyő a nagytétényi leletből

Next

/
Thumbnails
Contents