Budapest története I. Az őskortól az Árpád-kor végéig (Budapest, 1975)

Nagy Tibor: BUDAPEST TÖRTÉNETE AZ ŐSKORTÓL A HONFOGLALÁSIG

51. A Hajógyári szigeten feltárt helytartói palota alaprajza (1—15. számok jelölik azokat a helyiségeket, melyekben említést érdemlő falfestmény vagy mozaik padozat-maradványokat tártak fol) A vízivárosi Átmeneti jellegű volt a 89- 90 és 92 — 93 között, Domitianus germán- szarmata háborúinak legios tábor éveiben épült első légiós tábor, a Britanniából —- közbenső moesiai állomáshelye után — ide vezényelt legio II adiutrix castra hibema-ja,. A tábor pontosabb fekvését még nem ismerjük, de nem mehetünk messze a légió Corvin téri temetőjétől, és a budai Vár területéről származó Domitianus-kori építési feliratot sem hagyhatjuk teljesen figyelmen kívül.

7 A légiós tábor valószínűleg a Bem téri afo-tábortól délre létesült. A Domitianus-kori háborúk a budai oldal majd minden katonai és polgári jellegű településének életében nagyobb törést okoztak. Az auxiliaris táborok közül az albertfalvai és az óbudai elpusztult. A körülöttük kialakult telepeket is felperzselték. Ugyanebben a sorsban osztozott a Bem téri tábor vicusa, valamint a Gellérthegy északi meg keleti lábánál fekvő telepek. Az utóbbiaknál a település folyamatossága is egy időre megszakadt. A 92 93-as évek után új fejezet indult Budapest földjének római kori településtörténetében.

8