Katona Csaba - Rácz Attila: Hangulatjelentések a fővárosból 1988. októberétől 1989. októberéig - Budapest Főváros Levéltára Forráskiadványai 11. (Budapest, 2010)

Források

veszélyre kívánta felhívni a figyelmet.31 Az egyetemekről érkező jelentések szerint a beszéd élessége meglepte az értelmiséget, amely „balos”, konzervatív törekvéseket is feltételez. Az üzemekből érkező jelzések azt hangsúlyozzák, hogy a munkások kénytelenek sokat dolgozni, a hatékonyság nem elsősorban rajtuk múlik, gyakran nem is a vállalati vezetésen. Többen azt hangsúlyozzák, hogy mindaddig zavar lesz a politikai intézményrendszer folyamatainak megítélésében, amíg a párt nem tisztázza viszonyát konkrétan az úgynevezett alternatív csoportokhoz és nem határozza meg az egyes kommunisták lehetséges viszonyának tartalmát e mozgalmakhoz. Teljes a zavar és az értelmiség a munkahelyi pártszervezetek helye és szerepe, a lakóterületi pártszervezetek megerősítése tekintetében. Több kerületben azt is szóvá tették, hogy ugyanezekről a kérdésekről hasonló szellemben, mégis jóval kiegyensúlyozottabban szólt Berecz János Tatabányán,32 vagy Fejti György a Népszabadság hasábjain.33 Kritizálják a TV-adás szerkesztőségét, rendezését, mivel úgy érzik nem törekedett az érdeklődés fenntartására.

2. A jövő évi gazdasági előrejelzések továbbra is erős pesszimizmust keltenek. A várható 12-15%-os inflációt, a reálbérek csökkenését nyomasztónak tartják. Csaknem egyöntetű az a vélemény, hogy számos intézkedés változatlanul inflációgerjesztő, s hatékony műszaki-technológiai fejlesztés nélkül nem várható a termelékenység növekedése sem. A kormány- SZOT tanácskozás, az Érdekegyeztetési Tanács tárgyalásai azt mutatják, hogy jelenleg még a kompromisszumra is csak korlátozott lehetőség van. A teherviselés viszonylagos egyenlőségét ugyancsak a megoldhatatlan feladatok körébe utalja a közvélemény, bár a nyugdíjak és a szociális juttatások emelésének tervezetét sokkal igazságosabbnak látja a korábbi gyakorlattal szemben.

3. A szakszervezeti konferencia általában pozitív visszhangot keltett.34

4. Mély megdöbbenést váltott ki a Lencse-hegyi bányásztragédia. A jelentésben igen keserű véleményekkel találkozhatunk, főleg amiatt, hogy éveken át nem volt világos a bányászat sorsa, több hibás döntés is született, sok kapkodás is volt. Sokan ezzel hozzák összefüggésbe az utóbbi időkben egyre gyakoribb bányaszerencsétlenségeket.35 Medgyessy Péter36 tatabányai beszédét egyébként kellően önkritikusnak tartják.

31 Grósz Károly az 1988. november 29-ei beszédében „kis létszámú”, „ellenséges”, „polgári restaurációs” „ellenforradalmi erőkről” beszélt, akik „eltúlozzák a többpártrendszer lehetőségeit”, „védelmi rendszerünk lejáratására és szétzilálására törekszenek”, „követelik a Munkásőrség megszüntetését”.

32 Berecz János 1988. november 30-án, 1500 ember előtt a tatabányai sportcsarnokban mondott beszédet.

33 A Fejti Györggyel készült interjút 1988. december 3-án közölte a Népszabadság.

34 A szakszervezetek országos tanácskozása a budapesti Építők Rózsa Ferenc Székházában folyt 1988. december 2-4. között.

35 1988. december 4-én délelőtt sújtólégrobbanás történt a Dorogi Szénbányák lencse-hegyi bányájában. 15-en vesztették életüket. Népszabadság, 1988. december 5.

36 Medgyessy Péter ekkor az MT gazdasági ügyekkel foglalkozó elnökhelyettese volt.

75