Katona Csaba - Rácz Attila: Hangulatjelentések a fővárosból 1988. októberétől 1989. októberéig - Budapest Főváros Levéltára Forráskiadványai 11. (Budapest, 2010)
Források
az országgyűlés lefaragott ugyan öt százalékot, de a költségvetés azonban elvonja majd más eszközökkel a hiányzó összegeket...27 Jó hatást keltett, hogy a tömeges tiltakozás hatására újra tárgyalják a fegyvertartás szabályozását.28 Sokan furcsának tartják, hogy ismét több ügyrendi hiba történt. Többen azt is szóvá teszik, hogy indulatokkal teli jelenetek is egyre gyakrabban fordulnak elő. Ennek megítélésében nem egységes a közvélemény. Egyfelől valóban szokatlan egy-egy képviselő magatartása, másfelől egy-egy ilyen eset kapcsán nem kellene megsértődni vagy riadalmat kelteni. 3. A felsőoktatási demonstrációk inkább rokonszenvet váltottak, mint aggódást. Sokan jelezték, hogy olyan követelésekre figyelt fel most az ország és a vezetés, amelyek zömét már legalább egy évtizede hangoztatják, de a kommunisták és a helyi szervezetek jelzésére senki sem figyelt oda eddig. Ez a jelenség egyébként - mint mondják - sorozatosan észlelhető és aláássa a párt tekintélyét, politikai hitelét. Ilyennek minősítik Budapesten a március 15. megünneplése körüli vitákat.29 Már ’73-74 - az első tüntetések óta - e tárgyban számos javaslat született. Ezeket a politikai rövidlátás és a bürokrácia, a nemzeti érzésektől való oktalan félelem elemésztette. Most viszont, főleg az úgynevezett alternatív törekvések nyomására látványos kezdeményezések vannak, miközben - mint mondják - „ez ügyben a hitelünk odaveszett”. Sokan szóvá tették: senki ne higgye, hogy a román vezetés nyugtázza, ha mi betiltunk egy demonstrációt, sőt, mint a legutóbbi Ceauçescu-beszéd mutatja, csak az agresszivitás nő, hiszen szerinte Erdély 1918-ban visszatért anyaországához, meg amúgy is ők „már megoldották a nemzetiségi kérdést”. Sokan kérdezik, miért kell nekünk gyámoltalannak mutatkozni a közvélemény és a világ előtt? 4. Sok elismerő véleményt kaptunk a hétfői körzeti adásról. A nyíltság légkörébe jól beleillett, hogy a lakosság közvetlenül, „első kézből” ismerte meg a rendőrség fővárosi munkáját, gondjait, törekvéseit. 5. Figyelmet keltett a kormány és a SZOT képviselőinek - kemény vitákkal terhes - tanácskozása. A közvélemény tekintélyes része egyetért a szakszervezetek álláspontjával a reálbérek csökkenésének kompenzálásában, azonban józanul azt is belátni kényszerül, hogy ez csak részleges lehet. 27 A vállalkozási nyereségadóról szóló 1988. évi IX. törvény rendelkezett. A jórészt állami vállalatok, szövetkezetek által viselt vállalkozási nyereségadót 1989. november 25-én 55 százalékról 50 százalékra csökkentette az Országgyűlés. A számított adó küszöbértékét a kormányjavaslatára hárommillió forintban határozták meg. 28 Az Országgyűlés hatálytalanította a lőfegyverekről szóló 1988. évi 23. törvényerejű rendeletet. A szabályozást végül „a kézi lőfegyverekről és lőszerekről, a gáz- és riasztófegyverekről, valamint a légfegyverekről és a lőterekről” szóló 115/1991. (IX. 10.) Korm. rendelet oldotta meg. 27 Az Országgyűlés 1988. december 20-án fogadta el március 15-ét ismét ünnepnapnak. Népszabadság, 1988. december 21. 73
