Katona Csaba - Rácz Attila: Hangulatjelentések a fővárosból 1988. októberétől 1989. októberéig - Budapest Főváros Levéltára Forráskiadványai 11. (Budapest, 2010)

Források

3. Érdeklődést keltett a választójogi törvény tervezete, illetve kezdődő vitái.5 Ugyanakkor sokan észreveszik, hogy néhány szakértő - „alkotmányjogász” - hasonlóan előző törvénytervezetek vitáihoz két-három újságíró közreműködésével „uralja” a vélemény- formálást, sőt egyesek szerint „véleményterror” alatt tartja a közvéleményt. Az állampolgárok még meg sem ismerkedhettek a javaslattal, már határozott, konkrét ellentámadást indítottak a tervezetben foglaltak ellen.

4. A különböző termékek és szolgáltatások drágulásával, az infláció és a reálbérek jövő évi alakulásával foglalkozó nyilatkozatok, az árakat tartalmazó „munkaanyagok” nyilvánosságra kerülése, a munkanélküli segély6 konkrét elképzelései változatlanul nagyon keserű hangulatban csapódtak le, élezik az amúgyis meglévő feszültségeket. A kerületek zöme azt tolmácsolja, hogy egyes társadalmi rétegek helyzetének javítása az úgynevezett szociális védőháló létrehozása elkerülhetetlen. Ugyanakkor az is feltűnést keltett, hogy a jelenlegi helyzetben irreálisnak tűnő, bár egyáltalán nem megalapozatlan bérkövetelések sorozatban látnak napvilágot. Sokan azt mondják, hogy van-e ma olyan szakma vagy ágazat, ahol nem lenne szükség béremelésre a 17%-os árnövekedés miatt? Mások a még mindig nagyarányú pazarlást ítélik el. Újpesten például a metró építésének7 tervezett délbudai átirányítását kifogásolják; több kerület az ingatlankezelés teljes átalakítását tartja szükségesnek. Általános az a nézet, hogy ha nem lenne ez a monstrum-szervezet, akkor a lakbérekből fenntartható lenne a lakásállomány állapota.

5. Rendkívül rossz hatásúak a nyilvánosságra kerülő közéleti visszásságok, bűnök. Legutóbb a szegedi tanácselnök ténykedése és ennek nyomán a szegedi pártszékház tatarozására „átcsoportosított” pénz „ügye” keltett elképedést, felháborodást.8 Néhány kerületi jelentés - amint ez az utóbbi időben megszokott - a tömegkommunikációt hibáztatja a közvélemény „nyugtalanításáért”. Mások szerint következetesen szükségesnek ítélik a nyíltság és a nyilvánosság továbbfejlesztését, mert „mert a múlt ismerete nélkül egy lépést sem tehetünk előre” - mondják. Egyébként dicsérik, hogy a Népszabadság végre bemutatta adósságállományunk jelenlegi helyzetét. Helyeslik, hogy a négy nagy orszá5 Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvényt az országgyűlés 1989. október 20-ai ülésnapján fogadta el. WIENER György: Választás és rendszerváltás - 1990. In: Parlamenti képviselőválasztások, 1920-1990. Szerk.: FÖLDES GyÖRGY-HüBAI LÁSZLÓ. H. n., [BpJ, 1994. 307-336. p.

6 A munkanélküli segélyt 1989. január 1-jétól vezették be. 1989-ben 499 ember kapott összesen bruttó 620 000 forint munkanélküli-segélyt Magyarországon. Bár január elején majd 15 000 munkanélküli volt az országban, többségük nem részesült a segélyben.

7 A budapesti 3. számú metróvonal akkor legújabb, Árpád híd-Újpest központ közötti szakaszát 1990. december 14-én adták át.

8 Papp Gyulát, Szeged Tanácselnökét (1963-1989) 1989. január 12-én zárták ki a pártból. Népszabadság, 1989. január 13. ,A Szegedi Városi Tanács pénteken tartotta ülését. Ezen kettős jelölés alapján választották meg tanácselnöknek Csonka Istvánt, a Szegedi Városi Tanács elnökének eddigi általános helyettesét. Mint a korábbi híradásokból ismeretes, a tanács decemberi ülésén - nyugdíjba vonulása miatt - felmentette tisztségéből Papp Gyula korábbi tanácselnököt.” MTI 1989. január 27. A mintegy tíz hektáron fekvő Csongrád Megyei KISZ Vezetőképző Intézetet a KISZ Csongrád Megyei Bizottsága száz forintért adta el. Népszabadság, 1989. január 18.

36