Katona Csaba - Rácz Attila: Hangulatjelentések a fővárosból 1988. októberétől 1989. októberéig - Budapest Főváros Levéltára Forráskiadványai 11. (Budapest, 2010)
A hangulatjelentések elé
sem értett egyet. Megoszlanak a vélemények a vízlépcső-ügy kapcsán is. Vannak, akik egyenesen jogosnak minősítik a tervezett csehszlovák válaszlépéseket.” Azt, hogy miből is nőtte ki magát a mai magyar demokrácia, azt az utolsó általunk vizsgált hónap értékelései is érzékeltetik. A Nemzeti Kerekasztal tárgyalások lezárása után bő egy hónappal, szimbolikus napon, 1989. október 23-án került sor a köztársaság kikiáltására. A dátum ugyebár nem véletlen. S mit olvashatunk mégis erről? „Az október 23- a megünneplésével kapcsolatos elképzelések ismertetése nem segíti a nemzeti megbékélés ügyét. A nap nemzeti ünneppé való nyilvánítása további indulatokat gerjeszthet - fogalmazódott meg. A mai helyzetben »nem a múlton kell rágódni, hanem a tennivalókra kellene irányítani a nemzet figyelmét«.” Ugyanebben a hónapban létrejött az új baloldali párt, a Magyar Szocialista Párt: 1989. október 6-9-e között tartották az MSZMP XIV. és az MSZP I. Kongresszusát. A beszámolók ezzel kapcsolatosan is igencsak ellentmondóak. Lássuk például ezt a jelentést: „A pártközvélemény (az MSZMP volt tagjai) élénk érdeklődéssel kísérte az Országgyűlés munkáját. A kiegyensúlyozottabb vélemények szerint történelmi jelentőségű döntések születtek. Az elfogadott törvények új és jó körülményeket teremtettek a társadalmipolitikai megújuláshoz - hangzott el. A lelkesedés és támogatás megnyilvánulásai kísérték a Magyar Köztársaság kikiáltását.” De ugyancsak októberben (és októberről) vetették papírra ezeket a szavakat is: „Több helyről jelezték, hogy a volt MSZMP-tagok körében elkeseredettség jellemző a teljes körű visszalépést, hátrálást illetően. Sokan a párt érdekeinek elárulásáról, a mozgalom likvidálásáról beszélnek.” A kétféle igazság (értelmezés, narratíva) vélhetően együtt tükrözik azt az érzést, ami akkoriban élt a megosztott párttagság megosztott köreiben. A Magyar Köztársaság új utakra vitte az országot, ez a jelentésrészlet már nem hátra, hanem előre tekintett: „Vegyes érzelmekkel követték az érdeklődők az MDF II. országos gyűlésének tudósításait. Sokaknak feltűnt az MDF magabiztossága, választási esélyeinek minősítése. Az interjúk kapcsán néhányuk számára úgy tűnik, hogy az MSZP reformerei és az MDF konszolidált centruma között létezik valamiféle együttműködés. Ezt Antall József MDF elnök nyilatkozatára alapozzák, miszerint a Nemzeti Kerékasztal-tárgyalásokon nyitva hagyott kérdésekben bíztak a számukra kedvező későbbi döntésekben. Ez a várakozásuk megalapozott volt - hangzott el.” Némi cinizmussal azt is mondhatjuk: a jövő elkezdődött. 1989. október 23-án valami tényleg véget ért és valami tényleg kezdetét vette. Hogy pontosan mi, azt máig is vitatjuk - és még vitatni is fogjuk. Reméljük, e kis kötet közelebb visz minket ahhoz, hogy egyszer válaszra leljünk. Katona Csaba-Rácz Attila 29
