Katona Csaba - Rácz Attila: Hangulatjelentések a fővárosból 1988. októberétől 1989. októberéig - Budapest Főváros Levéltára Forráskiadványai 11. (Budapest, 2010)

Források

A VIII. kerületben aggasztónak tartják, hogy munkahelyi alapszervezetek jelentik be, hogy feloszlatják önmagukat, illetve átalakulnak. Okaik a munkahelyeik szervezeti át­alakulása, esetenként nyugati vállalatba olvadása. 6. Az MHSZ aggodalommal jelezte, hogy sorsukkal kapcsolatban a legnagyobb bizony­talanságban vannak. Szeretnék végre tisztán látni, hogy mi az elképzelés a jövőjükkel kapcsolatban. Úgy érzik, hogy nincs meghatározva a jelenlegi politikai és társadalmi folyamatokban a helyük és nincs törvényes garancia szervezetük működésére vonatko­zóan. A lakosság hangulata Belpolitika A párttagokat és a közvélemény jelentős részét továbbra is a legutóbbi KB-ülés döntései és annak nyomán kialakuló helyzet foglalkoztatja. Az a vélemény, hogy elsősorban a párttagság által igényelt, szinte követelt, valamilyen kompromisszumos összefogást erősítő megoldást fogadtak el, mert a tagság csaknem bénultan szemlélte a párt dermedt, széteséssel, szakadással fenyegető állapotát. A megoldást sokan pozitívnak, de minden­képpen átmenetinek tartják, arra viszont megfelelőnek, hogy elvezesse a pártot az őszi kongresszusig. Ma már lemérhető, hogy a KB-ülés nem teremtette meg - mert az éppen a kongresszus feladata lesz - a különböző áramlatok, irányzatok, platformok szintézisét, de lehetővé tette - és ezt sokan kiemelik -, hogy a pártvezetés kiegyensúlyozottabb, integráltabb, összefogottabb legyen. Az elnökség szerepét, összetételét továbbra is ellentmondásosan, jobbára Szubjektiven ítélik meg. Sokan úgy vélik, hogy csupán formális változások történtek, mások azt húz­zák alá, hogy miképpen a májusi pártértekezlet lényegét is csak hosszú idő után kezdte megérteni a közvélemény, így a jelenlegi „átrendeződés” megemésztéséhez is idő kell. A párttagság még ma is bírálja, hogy sem a KB-ülésről, sem a határozatok mélyebb össze­függéseiről nem kapott közvetlen tájékoztatást. Kádár János elvtárs elhunyta243 nagy megrendülést váltott ki a közvéleményben. A gyász első óráiban mindenki a veszteségre gondolt és csak később kísérelte meg ki-ki felmérni, elemezni a nagy életút tanulságait. Budapesten egyöntetű az a vélemény, hogy a törté­nelmi időszak kimagasló vezető egyénisége volt Kádár János. Senki nem tekinti túlzás­nak, hogy Magyarország legutóbbi több mint három évtizedét az elhunyt politikus nevé­vel jellemzik elsősorban. Nem vitatják személyiségének — éppen az ’56-ig tartó korszak vezetőivel gyökeresen ellentétes - vonzó tulajdonságát, egyszerűségét, puritánságát, szerénységét és mindenek felett a vállalt ügy iránti életen át tartó hűségét. Politikai tekin­tetben - erről tanúskodnak a napvilágot látott vélemények — nehéz külső és belső körül­mények között megkísérelte a sztálinista modell legdurvább vonásainak felszámolását. Ha nem is kompromisszumok nélkül, de utat nyitott Magyarországon olyan politikai és 243 Kádár János 1989. július 6-án halt meg. 272

Next

/
Thumbnails
Contents