Katona Csaba - Rácz Attila: Hangulatjelentések a fővárosból 1988. októberétől 1989. októberéig - Budapest Főváros Levéltára Forráskiadványai 11. (Budapest, 2010)
Források
Az első napirendi témában Katona elvtárs tájékoztatást adott a Bp. PB gazdaságpolitikai tevékenységének fő irányairól, amely felöleli a gazdaságpolitikai folyamatok társadalmi hatásainak elemzését, a várospolitikai koncepció kialakítását, a főváros megfelelő képviseletének biztosítását, a választott testületi tagok, képviselők felkészítésével, a fővárosban koncentrálódó szellemi erők bekapcsolását a politikai életbe. A munkabizottságnak önálló témaválasztás alapján kell véleményt mondania, nem a szakmai, hanem a politikai összefüggésekre helyezve a hangsúlyt. Második napirendként a műszaki fejlődés helyzete, feltételrendszere szerepelt. Egyetértettek abban, hogy a fejlődés egyik legfontosabb feltétele a műszaki fejlődés meggyorsítása. Többen szóltak a műszaki fejlesztést gátló tényezőkről (pénzszűkítő politika, magas kamatok, beruházási ÁFA). Egyetértés volt abban is, hogy a teljes innovációs lánc helyett gyakran a műszaki fejlesztést a kutatás-fejlesztési szakasszal azonosítják. Az állam szükséges és lehetséges szerepvállalását a magas kockázat megosztásában, a már eredményt felmutató, gazdaságos tevékenység támogatásában, a kis és középvállalatok, a magánvállalkozások ösztönzésében látják. Ugyanakkor az is elhangzott, hogy önmagában a rugalmasabb, kisebb szervezetek elterjedése nem elegendő, s vita alakult ki a nagyvállalatok erőszakos „karcsúsításának” szükségességéről. Rövidtávon tartalékot jelent a management színvonala. Egyöntetű vélemény volt, hogy a kormány alapvető és távlati gazdaságpolitikai célokat szolgáló kötelezettsége az infrastruktúra és az oktatás fejlesztése, mint a műszaki fejlesztési tevékenység feltétele. Néhányan azt is megjegyezték, hogy nem feltétlenül kell a jobb eredményekhez több pénz, de a meglévő eszközök célszerűbb felhasználása, a módszerek sokszínűsége szükséges. A gazdaságosság a műszakszám növelésével is elképzelhető. A kutatók és az alkalmazók közös érdekeltségének megteremtése, a horizontális kapcsolatok erősítése javítana a helyzeten. A kisvállalkozók ötleteihez rendszerint nem párosul elegendő tőke, a vállalkozásokhoz gyakran a bizalom is hiányzik. Harmadik napirendi pont, az általános forgalmi adó és a személyi jövedelemadó működésének tapasztalatai élénk vitát váltott ki. Alapvetően két nézet ütközött:- A bevezetést megelőző igen rövid előkészületi idő ellenére különösebb társadalmi feszültségek nélkül sikerült az átállást biztosítani, nem okozott egyetlen rétegben sem ellehetetlenülést. A rendszer bevált és fokozatos korszerűsítéssel alkalmassá tehető a 238
