Katona Csaba - Rácz Attila: Hangulatjelentések a fővárosból 1988. októberétől 1989. októberéig - Budapest Főváros Levéltára Forráskiadványai 11. (Budapest, 2010)
Források
Ugyanakkor tudjuk azt, hogy a politikai rendszer gyakorlati reformja még csak most kezdődött, még nem vált teljessé a társadalmi gyakorlatban sem, de a párt belső átalakulásában sem. Tehát amennyiben a vita hozzájárul a sürgető gyakorlati lépések megtételéhez, a reformszellemiség párton belüli gyakorlattá válásához, annyiban a vitát helyén valónak, időszerűnek tartjuk. Ugyancsak az eddigi viták tapasztalata alapján, a jövőbeni igényként fogalmazzuk meg, hogy a vitára bocsátott dokumentumok szorítkozzanak a téma szerinti tárgyszerűséghez, kerüljék az adott kérdéskörön kívüli - bár lehet, hogy fontos - neuralgikus tárgykörökre való kitérést, vagy azok csak említésszerű szövegbefoglalását. Ily módon remélhetőleg elkerülhető, hogy a tárgyi lényeg elsikkadjon és hogy a különben fontos, de szorosan nem oda tartozó kérdések felületes, elnagyolt, az odavetettség érzetét keltő formában kerüljenek megfogalmazásra és ily módon indokolatlanul lényegüket és fontosságukat veszítsék. Ez a hiba ebben a vitára bocsátott dokumentum-tervezetben is fellelhető. Ez okozta a párttagokban azt az érzést, miszerint úgy igényeljük a véleményüket, hogy „nem mondjuk el a teljes igazságot”. Általános igényt megfogalmazó az a kritikai megállapítás, hogy mind az eddigiek, ez a vitaanyag is rövid távú célra korlátozódik. Holott a párttagság azt várja a Központi Bizottságtól, hogy a vitára bocsátott és ezután bocsátásra kívánkozó kérdések szervesen illeszkedjenek a távlatos társadalmi és politikai, a tagság igénye szerint: az MSZMP stratégiai céljaihoz és feladataihoz. Amennyiben ez hiányzik, legfontosabb ennek megfogalmazása, megalkotása. A testület tagjai továbbra is (különösen ma: számolva a többpártrendszer viszonyaival) legfontosabbnak azt tartják, hogy az MSZMP milyen szerepet kell, hogy vállaljon, illetőleg milyen szerepet vállalhat a kirajzolódó új társadalmi (politikai és gazdasági) viszonyok között. Ebből eredőnek tekintik belső szerkezetének, működésének, felelősségi viszonyainak formai és tartalmi milyenségét. A vita során kifejtették, hogy a válság felszámolására e kérdés megoldása nélkül nem lehet esély. Ez az MSZMP-re - történelmében másodszor - másra át nem hárítható történelmi felelősséget ró. Ebből következő igényként fogalmazzuk meg, hogy a Központi Bizottság legyen inspirativ és gyakorlati kezdeményezője, ahogy ma mondjuk: a párt álljon az élére a társadalmi reformok átgondolt gyakorlati megvalósításának, különösen két szférában: a.) a pártban és politikai gyakorlatban; b.) a gazdaságban, de a deklarált indirekt (szabályozási) módszerekkel. Úgy látjuk, hogy a pártban és az azon kívül folyó politikai viták érdemtelenül kevés figyelmet szánnak a gazdaságnak, a gazdasági termelő folyamatnak, az abban kulcsszerepet betöltő alkotó embernek. A pártbizottság - egyetértve a KB dokumentumában leírtakkal - szükségesnek tartja, hogy az MSZMP - minden szervezeti szinten - működjön együtt minden olyan törvényes keretek között működő társadalmi és politikai szervezettel, mely céljaiban és tetteiben a válság felszámolását, a hosszabb távú, folyamatos társadalmi fejlődést szolgálja. 215
