Katona Csaba - Rácz Attila: Hangulatjelentések a fővárosból 1988. októberétől 1989. októberéig - Budapest Főváros Levéltára Forráskiadványai 11. (Budapest, 2010)
Források
A kommunisták elsősorban azt kifogásolják, hogy egy ilyen horderejű kérdést, mint az 1956-os időszak megítélése nem szabad rögtönzött interjú keretében minősíteni, az eddigi történelmi, politikai következtetéseket átértékelni a Politikai Bizottság egyik tagjának. Általában ismeretes, hogy az utóbbi negyven év történelmi útjának, tapasztalatainak elemzésével, vizsgálatával éppen az a bizottság foglalkozik, amelyet Pozsgay Imre vezetésével a KB bízott meg. Ezért sokan nagyon elsietettnek, pártszerütlennek tartják, hogy olyan értékelést hoztak nyilvánosságra, amelyet a megbízó testület még meg sem tárgyalt. Ezt még akkor is tűrhetetlennek tartják, ha netán a munkabizottságban olyan vélemény alakult ki, hogy 1956-ot népfelkelésnek minősítik. Sokaknak feltűnt az is, hogy mind Pozsgay Imre, mind Berecz János kijelentése (”A párt nem teljesen alkalmas a folyamatok irányítására.”) olyan időszakban hangzott el, amikor a főtitkár külföldön volt.107 S olyan időszakban, amikor a lakosság romló életfeltételek, újabb áremelési bejelentések hatása alatt küszködik, vergődik. A kommunisták közül igen sokan nehezen türtőztették magukat, tömegesen jelentették be bizalmatlanságukat, kilépési szándékukat, becsapottsági érzésüket. Úgy érzik, hogy rendkívül nehéz helyzetbe kerültek egy politikailag amúgy is kiélezett korszakban, amikor versenyhelyzetben, új politikai szervezetekkel megküzdve kell képviselni a párt politikáját. Sokan úgy vélik, hogy számos jel szerint a felsővezetésben eltérő vélemények vannak alapkérdésekben s ez könnyen pártszakadáshoz is vezethet. A történtek után nagy figyelemmel olvasták Budapesten Grósz Károly és Németh Miklós észrevételeit, higgadt érveléseit. Többeknek feltűnt az is, hogy még Nyugaton is bizonyos félelem tapasztalható a politikai folyamatok felgyorsulása, egy esetleges destabilizáció miatt. Mindez - általános vélemény szerint - akadályozhatja az annyira fontos nemzeti összefogást, a gazdasági stabilizációt, a stratégia kialakítását és ronthatja hazánk eddig kivívott nemzetközi tekintélyét. A teljesség kedvéért azt is meg lehet állapítani a beérkezett sokfajta véleményből, hogy a párttagság is, az állampolgárok jelentős része is igényli a múlttal való szembenézést, a hibákkal való leszámolást, a felelősség tisztázását a gazdasági és politikai tévedésekben. De mindezt úgy látná helyesnek, hogy ez ne ossza meg az amúgy is nehéz évek elé néző társadalmat, ne okozzon sokkot. A váratlanul összehívott KB-ülést is e problémákkal hozzák összefüggésbe. is, hogy az MSZMP-nek meg kell barátkoznia azzal a ténnyel, hogy több párttal kell együtt élnie. Grósz Károly Davosból (ld.: lentebb) hazafelé adott interjújában még nem zárta ki az „új tudományos, és ennek alapján új politikai minősítés” megfogalmazását. Népszabadság, 1989. január 31. 107 Berecz János a pártról: Népszabadság, 1989. január 11. 176
