Katona Csaba - Rácz Attila: Hangulatjelentések a fővárosból 1988. októberétől 1989. októberéig - Budapest Főváros Levéltára Forráskiadványai 11. (Budapest, 2010)

Források

indulatokat. Példaképpen az Országgyűlés és a honvédség említhető. Grósz szerint eze­ket az ellenség járatja le. Ugyanekkor az Országgyűlés önmagát járatja le tevékenységé­vel. Ehhez elegendő csupán a televíziót nézni. Aki katona volt, vagy akinek hozzátarto­zói katonák voltak, látja, hogy micsoda tűrhetetlen pazarlás folyik a honvédségnél, hogy sokszor primitív, iszákos emberek74 kerülnek az élre stb. Ezzel a honvédség a legjóindulatúbb emberek előtt is önmagát járatja le. A jobbratolódás, a fehérterror veszé­lyét sem látják megalapozottnak. Más vélemények szerint Grósz nyilván olyan informá­ciók birtokában beszélt, amelyek igenis megalapozták a jobboldali veszélyre vonatkozó figyelemfelhívást. Ismét más vélemények az előzőkhöz hasonlóan pozitívan ítélik Grósz beszédét. Úgy vélik, hogy az optimális kompromisszum eredménye. Megállapították azt is, hogy Grósz elvtárs vezetése alatt az országban nagymértékű demokratizálódás indult be. Jelen beszédet egyesek bizonyos visszakozásnak látják, úgy gondolják, hogy ezt a visszahúzó nemzetközi és belföldi balosok hatására, azoknak célozva mondta el. (GÉIII) Nagy meglepetést keltett Grósz Károly pártfőtitkár utóbbi időben elmondott néhány beszéde, megnyilatkozása. Mi azt vártuk, hogy miután „megszabadult” a miniszterelnök­ségtől, most majd teljes energiáját a párt belső ügyeinek szenteli, és rendbe teszi a ko­rábba hangoztatottak szellemében a párt legfelső vezetésének ügyeit. Ehelyett azt kellett tapasztalnunk, hogy egy erős fordulatot vett a konzervatív gondolkodás felé, és egészen új stílusban, a korábbiaktól eltérő hangnemben nyilatkozik. A BS-ben tartott „szokásos” aktíva úgy külsőségekben, mint tartalmában idejétmúlt volt. Évtizedekkel ezelőtt talán még lehetett ilyen demonstrációkkal híreket szerezni, de ma épp az ellenkező hatást érte el. Meglepő volt egész gondolatmenetének felszínessége, felháborító néhány fenyegető bejelentése, elgondolkodtató az „előtapsolók” jól össze­hangolt tetszésnyilvánítása. Úgy véljük, az ilyen demonstrációk csak ártanak a párt tekintélyének, a gondolkodó párttagok körének. A hangnem váltása pedig egyenesen fokozza a bizonytalanságot, csökkenti a párt megújulásba vetett hitet. (GV) Grósz Károly elvtársnak a Budapesti Sportcsarnokban mondott beszédéről többen úgy vélekednek, hogy szokatlanul kemény szóhasználat jellemezte, egyes kifejezései szinte fenyegetésként hatottak. Egyes vélemények szerint nem a legszerencsésebb ez a kemény hangvétel, mert a jelen helyzetben a belső konföderáció éleződésének irányába hat. Be­szédében említette Grósz elvtárs, hogy igen drága gépeket csak egy, egy-egy, két mű­szakban üzemeltetik egyes vállalatoknál. Egyesekben felmerült, hogy a munkanélküli segélyt fent említett érthetetlen állapot konzerválásának irányába hat. Egyeseket érdekli, hogy hogyan szűrik ki a munkanélküli segélyt kérők közül a munkakerülőket, hogy ezek eleve kapjanak segélyt, ne csak bizonyos idő eltelte után. (KÖII) Hallgatói és oktatói közvéleményünkben egyaránt döntően negatív visszhangot váltott ki a budapesti pártaktíván elmondott Grósz-beszéd. Több kollégánk jelezte, hogy a foglal­74 Vélhetően Czinege Lajosra gondoltak, aki 1960-1984 között volt honvédelmi miniszter, 1987-ig pedig az MT elnökhelyettese. 120

Next

/
Thumbnails
Contents