Koltai Gábor - Rácz Attila: A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei II. 1957. április 1.–1957. május 27. - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 10.

A munkástanácsok a legtöbb helyen még úgy állnak, ahogy az ellenforradalom felállította őket. Ezeket feltétlenül át kell alakítani. A másik része, amelyik át van alakítva, nincs foglalkoztatva. Lehet-e elsorvasztani őket?

718 Külön agitációs gárda: nem helyeslem, mert így az egész párttagságot nem tudjuk harcba vinni. Borka Attila elvtárs: Az agitációban ma sem használunk megfelelő módszereket. Nem beszélünk arról, hogy milyen következményekkel járt volna az ellenforradalom győzelme. Az ellenforradalom előtt Magyarországon a szó és a tett közötti sok éves összhang megbomlott, a párt elvesztette régi tekintélyét, hiányzott az a sziklaszilárd bizalom, amely hosszú éveken keresztül jellemezte a párt és a tömegek kapcsolatát. Az ellenség mindezt jól meglovagolta. Az ellenség szándékát és módszereit a kommunisták, az idősebb generáció hamar megértette. Sajnos az agitációnak még mindig nem sikerült a széles tömegekkel sok fontos, a pártot érintő kérdést tisztázni. Nem sikerült meggyőzni a tömegeket arról, hogy az ellenforradalom óta a párt mindent elkövet, hogy amit mond, az egyezzen is a tettekkel. Az agitáció hibája következtében a tömegek még ma is régi tapasztalataik alapján ítélik meg politikai ténykedéseinket. A tömegeknek bizonyítanunk kell tettekkel és agitációval is, hogy módszereink, tevékenységünk jellege megváltozott. Hogy mindinkább közeledünk a szavak és a tettek egységének megteremtéséhez. Sajnos az állami szervek ezen a téren még nem segítenek eléggé bennünket. Ezért van nagy fontossága a tanács- és a különböző állami szervek megváltozott munkamódszerének, a párt politikáját alátámasztó tevékenységének. Csak ilyen módon tudjuk a bizalmat helyreállítani. Kónyi Gyula elvtárs: Marosán elvtárs felvetette, hogy a jelentés túl pozitív, szemben a pártszervezetek helyzetével. Budapest kerületei közül három kerületben szervezkedett legkevésbé az ellenforradalom. A XIII. kerületben októberben nem volt olyan fegyveres harc, mint másutt, de ebből nem következik az, hogy az ellenforradalom ideológiai eszméje nem ugyanúgy hatolt be, mint a többi kerületbe. Az ellenforradalom irányító gócpontjaiból felkeresték a legfontosabb üzemeket, és február végéig még az írószövetség tagjai is kijártak az üzemekbe, és agitáltak. Tehát, bár nem voltak fegyveres harcok a kerületben, mint máshol, de az ellenforradalom ideológiai eszméje és szervezettsége nem volt kisebb nálunk sem. Mi az oka, hogy a pártba nem özönlenek be a munkások? Szerintem igaza van Marosán elvtársnak, hogy a politikai események értékelésénél figyelembe kell venni, hogy a munkásosztály jobban él, mint korábban, és a múltban nem voltak ilyen lehetőségei a hatalom gyakorlásában. A munkások többsége ezt látja, azt mondják, kétségtelen, hogy a hatalom birtokosai voltunk, azt is elismerik, hogy jobban élnek, mint a Horthy-rendszerben. Azt mondják, hogy proletárdiktatúra van, a munkásosztály vezető szerepet tölt be. Bizalom és szeretet nyilvánult meg a pártvezetők felé. 1950-től ez a bizalom meglazult. A munkások 1945-től a párt hívó szavára összehúzták a nadrágszíját. Marosán elvtárs úgy tette fel a kérdést, hogy próbáljuk a kulcsproblémát megkeresni. Nem lehet ezt a kérdést úgy felvetni, hogy csak azt 718 A fent említett Kender- és Jutagyárban is a decemberben megválasztott munkástanácstagok voltak még májusban is. Az utolsó rendelkezésünkre álló jegyzőkönyv az 1957. május 17-ei Id.: BFL XXXV. 18.c. 1956-1957. 98. öe. 55/j.