Koltai Gábor - Rácz Attila: A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei II. 1957. április 1.–1957. május 27. - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 10.
I. Az V. kerületi pártszervek harca a jobboldali nézetek, irányzatok ellen. Előadó: Méhes Lajos elvtárs. Maros [Józsefné] elvtársnő (V. kerületi IB elnöke) válasza a kérdésekre: A kerületben általában a pártszervezetek megfelelően szilárdak. A gyenge pont ott tapasztalható, hogy a tudósok felé nem tudunk jól dolgozni, s ezenkívül még gyenge a munka a Jogi Egyetemen. 792 Nagy Kálmán elvtárs: A kerületi Intéző Bizottság kétségkívül jól ismerte a jobboldali elhajlásokat, azonban, szerintem, ezek ellen semmit nem tett. Például a Jogi Egyetemen vizsgálatot hajtottak végre, ahol ezt a helyzetet megállapították. Itt az volt a helyzet, hogy még decemberben sem akarták létrehozni a pártszervezetet. 793 Ugyanakkor a jelenlegi pártszervezetbe felvettek olyan elemeket, akik fegyveresen harcoltak a munkáshatalom ellen, például: Lengyel, aki vidéken szervezte a fegyveres harcot. 794 Vagy például felvettek olyant is, akit a Minisztertanács elbocsátott ellenforradalmi tevékenységéért. 795 Szerintem a Jogi Egyetem még ma sem alkalmas arra, hogy a párt politikáját vigye. 796 Sárási 797 még ma is azt mondja, hogy ne pártszervezetet alakítsanak meg, hanem egy szocialista tömörülést hozzanak létre. 798 Jelenleg itten ilyen emberek vannak. [Sic!] Nem jó a 792 Az ELTE politikai helyzetére, agitprop, és kádermunkájára, a Jogi Kar pártszervezetének újjászervezésére vonatkozó iratokat ld.: BFL XXXV.lO.b.1956-1957. 29. öe. illetve BFL XXXV. lO.c. 1956-1957. 58. öe. 793 Az MSZMP-alapszervezet 1957. január 28-án alakult meg a Jogi Karon, 26 oktató és 5 hallgató párttaggal. Az IIB-elnök Hajdú Gyula lett 22 szavazattal. Az alakuló ülés jegyzőkönyvét Id.: BFL XXXV. 1 O.e. 1956-1957. 58. őe. 1. p. Vö. MSZMP IV. 126. p. 794 Lengyel Ferenc átigazolása az 1957. február 22-ei jogi kari IIB-ülésen történt meg. BFL XXXV.lO.c.1956— 1957. 58. őe. 2. p. A Bp. VB 1957. augusztus 12-ei ülésén foglalkozott Lengyel ügyével: „A pázmándi pártszervezet megállapítása szerint az ellenforradalom idején súlyosan kifogásolható magatartást tanúsított, miért is az MSZMP Bp. VB Lengyel Ferencet az MSZMP tagjai sorába nem igazolja át." BFL XXXV. 1 .a.4. 4. őe. 795 Valószínűleg Oláh Gábor tanársegédről van szó, akit ellenforradalmi tevékenységért távolítottak el a Minisztertanács Titkársága Jogi Osztályáról, ahol előadóként dolgozott, majd tagja volt a Minisztertanács Forradalmi Bizottságának. BFLXXXV.lO.b. 1956-1957. 29. őe. 34. p. és BFL XXXV.l.a.4. 4. őe. Oláh 1957. december 16-án fegyelmit kapott. Uo. 14. őe. 796 Az ELTE Jogi Karának pártalapszervezetét végül fel is oszlatták 1957. június 14-én. MSZMP IV. 113. p. A témával a központi IIB és az 1KB is többször foglalkozott ld.: MSZMP III. 80., MSZMP IV. 104., 113., 125-127. és 193-194. p. Az alapszervezet újjászervezésről és a fegyelmi ügyekről Id.: BFL XXXV.l.a.4. 4. öe. 19-21. és 97-148. p. 797 Valószínűleg dr. Sárándi Imre tanársegédről, a jogi kari IIB titkáráról van szó. BFL XXXV. lO.b. 1956-1957. 29. őe. 36. p. és BFL XXXV. 1 O.e. 1956-1957. 58. őe. 1. p. Az MSZMP Bp. VB végül megrovással átigazolta az MSZMP tagjának. BFL XXXV. 1 .a.4. 4. őe. 798 A pártszervezés a Jogi Karon valóban nehezen ment. Pártalapszervezet helyett a Hajdú Gyula köré tömörülő diákok létrehoztak ugyanis egy Szocialista tömörülés nevű szervezetet. A szervezetet többek között azzal gyanúsították, hogy a nemzeti kommunizmus eszméjét vallják, hogy három tagja részt vett a forradalmi bizottság munkájában, annak tagjait átmentette az ideiglenes tanrendi bizottságba, hogy opportunista, a párt álláspontjával szembenálló tevékenységet folytattak. BFL XXXV. 10.b.1956-1957. 29. őe. 33-37. p. és BFL XXXV.l.a.4. 4. öe.
