Koltai Gábor - Rácz Attila: A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei II. 1957. április 1.–1957. május 27. - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 10.

nézzük meg, hogy mit kapott a munkásosztály. Ki kell hangsúlyozni azokat a problémákat, melyek megvoltak. Néhány dolog, amiről eddig nem beszéltünk: a munkások tekintélyes része meg lett bántva anyagilag és erkölcsileg is: b[éke]k[ölcsön]jegyzés, normarendezés stb. Nagyon sok jó szak­munkás téllépett a normarendezésnél, hogy ne mechanikusan legyen az végrehajtva. Ezeket az embereket mi jobboldali szociáldemokratának bélyegeztük meg. A legjobb szakmunkások, esztergályosok, műszerészek, lakatosok, akik a pártban a gerincet képezték, ma nagyrészt távol vannak a párttól. Tekintélyes részüket oktalanul bélyegeztük meg. A káderpolitikával kapcsolatban: romboló hatást váltott ki. 1953-ban kezdődött meg a racionalizálás a honvédségnél. A leépített emberek nagy százaléka munkás- és parasztszár­mazású volt. Becsületes, jó érzésű káderek visszakerültek az üzemekbe, ahonnan a felsza­badulás után emelték ki őket. A racionalizálás más területen is megvolt, de a honvédségnél a legszembetűnőbben, ahol 23 000 leépítés történt. Megjelent olyan rendelet, hogy technikumi végzettség kell még a művezetői beosztáshoz is. Az üzemeknek a legnagyobb problémájuk volt művezetőket beállítani. Ötvenéves emberek nem hajlandók iskolába járni. Ugyanakkor meg kell mondani, hogy ezek a szakemberek sokkal nagyobb szakképzettséggel rendelkez­nek, mint a technikumot végzett 26 éves fiatalemberek. Az elmúlt években a munkásosztály szociális összetétele teljes egészében megváltozott, s sajnos nem a mi javunkra, hanem az ingadozó, kispolgári, deklasszált huligán elemek kerül­tek be a munkásosztályba, és ezt a munkásosztály nem tudta megemészteni. Az MDP értékelése: nyomtalanul nem múlt el az emberekben az, hogy az előző vezetést Rákosi-Gerő-klikknek bélyegezték. Az emberekben még élt az a bizalom, ami korábban megvolt. A munkásoknak nincs mit veszteni, ha most nem lépnek be a pártba. A polgári réteg más­ként fogja fel ezt a dolgot. Az összes tisztviselők, akik nem csináltak az ellenforradalomban nagyobb baklövést, most tömegesen kérték felvételüket a pártba. A munkások felé nekünk sokkal türelmesebbeknek kell lennünk. Ez nem jelenti azt, hogy ne tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy a párt tagjai legyenek, és fel kell világosítani őket. Tatai Károly elvtárs (Ganz Hajó IB elnöke): Pártnapokon igyekszünk közelebb vinni a dolgozókhoz a problémákat. Sokat beszélünk arról, hogy nemcsak arról van szó, hogy az MDP milyen hibákat követett el, hanem arról is szó van, hogy ezt mennyire eltúloztuk. Itt a munkásság sem lát tisztán. Meg kell ugyan mondani a hibákat, de nem úgy, mint ahogy azt a Szabad Nép és egyes újságírók tették. Én a Ganz Hajóban dolgozom, itt lényegesen sok [sic!] régi szervezett munkás van, azonban sok zavart fejű ember is akad. Itt volt például az áremelés. Az a véleményem, hogy helytelen volt ennek a felülről lefelé való vitele. Mi előre nem tudtunk róla semmit. Reggel jöttek a dolgozók, hogy emelkedik a villamos, a lakbér stb. Mi összehívtunk egy aktívát, és két óra alatt megváltoztattuk az üzem hangulatát. Itt az aktíván elmondották a dolgozók, hogy bizonytalanok. Azt mondják, hogy rendben van, most emelkedett egyes cikknek az ára, de hol van a bizonyíték arra, hogy nem fogunk további áremeléseket tenni. Hol arra a biztosíték, hogy a parasztság kérdésében nem lesz változás. Jelenleg az a helyzet, hogy ezekre a kérdésekre nem tudunk még elég jól válaszolni. 719 719 1957. március 6-án a Gheorghiu-Dej Hajógyárban zártkörű aktivaértekez.letet tartottak, ahol az előadó Marosán György volt. BFL XXXV. 18.c. 1956-1957. 42. öe. 157-174. p.

Next

/
Thumbnails
Contents