Koltai Gábor - Rácz Attila: A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei II. 1957. április 1.–1957. május 27. - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 10.
helyen, mint segédmunkás dolgozott, majd 1937-ben a Phönix gyárban lett lakatos tanonc. Itt ismerkedett meg a munkásmozgalommal. 1939-ben belépett a Román KP-ba. Először falusi, majd üzemi sejtbe kapott beosztást. 1941-ben lebukott, 1944-ben kivitték Németországba a dachaui koncentrációs táborba, ahonnan 1945-ben jött haza Magyarországra. Nős, felesége 1948 óta párttag, a Külkereskedelmi Minisztériumban dolgozik. Két gyermeke van. A felszabadulás után a Szürketaxinál mint ÜB-elnök dolgozott, majd a MAORT-nál pártszervező, később párttitkár lett 1948-ig. A MAORT-per után személyzeti igazgatóhelyettes volt. 1949-ben a KV Káder Osztályán dolgozott, még ez évben a Ganz Hajógyárba került indokolatlanul fizikai munkára. 1952-ben a Ganz Vagonba került a műszaki ellenőrzési osztály vezetőjének. 1955-ben kérésére a BPB megvizsgálta ügyét, és ennek eredményeként még ez évben a BPB munkatársa lett, és itt dolgozott 1957. januárig. Október 23-ától 30-áig fegyveresen részt vett a BPB védelmében. Az ellenforradalommal való szembenállása, helytállása, valamint az eddig ismert munkája alapján javasoljuk vissza az apparátusba politikai munkatársnak. Katona Imre elvtársat, aki jelenleg a karhatalomnál teljesít szolgálatot, javasoljuk a Budapesti Intéző Bizottság Agitprop. Osztályára politikai munkatársnak. Javasolja: Kelen Béla elvtárs. Javaslattal egyetért: Kovács János elvtárs, Káder Osztály. Referens: Kelemen Pál elvtárs. 1946 óta párttag. 1 hónapos pártiskolát végzett. 1921-ben született Túrkevén. Apja cipész volt. Iskolai végzettsége: esti iskolán 5 gimnázium és a Lenin Intézetben 2 év. A 6 elemi iskola elvégzése után gazdasági cseléd lett. 1935-ben cipésztanoncnak ment, 1939-ig kisiparosnál dolgozott. 1939-ben feljött Pestre, itt alkalmi munkából élt, kifutó volt, majd az Óbudai Filtexbe került kazánházi munkásnak. 1942-től katona volt. 1946-tól a Goldberger gyárban dolgozott. 1948-ban függetlenített kerületi SZIT-titkár, 1949-től a III. kerületi Pártbizottságon agitációs felelős, 1950-től az MSZT-ben instruktor, majd osztályvezető, 1953-tól 1956. október 23-áig az MSZT Központban volt. Október 24-én jelentkezett az V. kerületi Pártbizottságon, 29-én megbízták a nemzetőrség szervezésével. November 9-éig otthon tartózkodott, ekkor ismét a kerületbe ment, ahol a fegyveres örségek megszervezésében vett részt. December 4-én ment el a karhatalomhoz, ahol jelenleg is szolgálatot teljesít. Nős, két gyermeke van. Felesége a Munkaügyi Minisztériumban dolgozik, mint előadó, alapszervi vezetőségi tag. 1952-ben tartalékos tiszti tanfolyamot végzett. 1955-ben a Szocialista Munkáért érdemérem kitüntetést kapott. Szabó Vilmosné elvtársnőt javasoljuk a Budapesti Intéző Bizottság Gazdasági Osztályára adminisztrátornak. Jelenleg is itt dolgozik kisegítőként. Javasolja: Kertész [István] elvtárs. Javaslattal egyetért: Csikesz [Józsefjné elvtársnő, Kovács János elvtárs, Káder Osztály. Referens: Nagy Károlyné elvtársnő. 1945-től párttag. 1928-ban született, munkáscsaládból származik. Apja segédmunkás. Iskolai végzettsége: 8 általános. Foglakozása: gyári munkásnő. Iskolái elvégzése után több üzemben dolgozott mint segédmunkás: Vámmentes Kikötőben, Lukács Harisnyagyárban és a Csepeli Vasműben. 1948-ban a Csepeli Vasmű üzembizottságán dolgozott mint adminisztrátor, 1950-ben
