Koltai Gábor - Rácz Attila: A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei II. 1957. április 1.–1957. május 27. - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 10.
Ezen túl meg kell említeni, hogy a pártszervezetek többségét erős polarizáltság jellemzi. Mindenütt megtalálható a jobb- és baloldal, a novemberi és áprilisi, a régi és az új tagok különbözősége. Ennek megnyilvánulási formái egészen különbözők, mindig azon múlik, ki milyen arányban képviselt az alapszervezeten belül, vagy hogyan sikerült kiválasztani a pártvezetőségi tagokat. Ha túl sok az új tag (1945-ös) és kevés a régi, ez sértödöttséget okozhat, így volt ez az OT-ben is, ahol közben változtattunk ezen. Sok vita alapját képezi, s bizonyos fokig nehezíti is a helyzetet, hogy sok becsületes kispolgár, aki már évek óta a párt tagja volt, november-decemberben úgy látva, hogy sorsa összenőtt a párttal, szinte az első napokban átjelentkezett. Akkor örültek ennek a pártszervezetek, az elbírálás mértéke sem közelítette meg a mait, s most helyenként ezek a „decemberiek" ítélik el a pártba február-márciusban jelentkezett, de gyakran a párt számára nagyobb értéket, szilárdabb bázist jelentő párttagokat. De előfordul olyan eset is, amikor például tagfelvételi ügyben a „megbocsátás" égisze alatt felvesznek hasonszőrű kispolgárt, leszavazva az alapszervek 4-5 szilárd, kommunista tagját (például Igazságügyi Minisztérium). A gazdasági építés területén nagymértékben a jugoszláv vonal, illetve a tapasztalatok átvétele, szorgalmazása volt a jellemző jobboldali elhajlás, október előtt és azt követően is. Ez főleg a decentralizálás és a munkástanácsokra támaszkodás követelésében jutott kifejezésre. Január-február óta ez a vonal, különösen minisztériumi szinten úgyszólván teljesen lekerült a napirendről, bár a tudományos intézetekben megtalálhatók ennek nyomai. E jelenségek alapos tanulmányozására az elmúlt hónapok alatt nem futotta erőnkből, úgyszintén nincs kellő tapasztalatunk a kulturális élet területén azon túl, amit saját szórakozásunk során tapasztalhatunk. Az alapszervek munkájára is jellemző, hogy két hónap óta a tagfel vétel [en] túl nem, vagy alig tudnak más politikai kérdéssel foglakozni. A tagfelvételek körüli viták ugyan általában politizáló jellegűek, s tagságunk óriási fejlődésen ment át, különösen az ellenforradalom értékelését illetően, de más irányú alapos elemző munkától ez elvonta a figyelmet és az erőt is. Van olyan tapasztalat is, hogy az emberek egy része kevésbé politizál, sőt helyenként az őszinteség hiányával is találkozunk. Fentiekből adódnak további feladataink: A következő hónapokban a már meglévő párttagság körében a „finomítás" munkájának időszaka következik. Fel kell mérni erőinket pontosan, hogy állunk összetétel szempontjából, milyen durva hibákat követtek el pártszervezeteink az egyes átigazolásoknál, és ezt kijavítani, illetve figyelembe venni további munkáknál. Ki kell alakítani néhány politikai és tudományos szempontból is jelentős területet munkánk súlypontjaként, s a főerőket oda irányítani. Ezt részben már tükrözi negyedéves munkatervünk. 861 A gazdasági és a kulturális élet területén fel kell mérnünk a még tapasztalható revizionista nézeteket, és az értelmiségi bizottságot megfelelően aktivizálni e nézetek elleni harcban. 862 A politikai munka kiszélesítését elkezdeni a pártszervezetekben és a kerületi Intéző Bizottság munkájában is. Ma még jellemző a befelé fordulás, amit bizonyít, hogy keveset foglalkozunk még a gazdasági kérdésekkel. 861 Az V. Kerületi IIB 1957. február 1—április 30-ai munkatervét, mozgalmi naptárát, ütemtervét ld.: BFL XXXV.10.a.2. 10. őe. 5-10. p. A további munkatervekről, feladatokról körleveleket Id.: BFL XXXV. 10.b. 1956-1957. 8. őe. 29/a-m. p. 862 Az Értelmiségi Bizottság iratai 1957-ben: BFL XXXV. 10.b. 1956-1957. 26. öe.
