Koltai Gábor - Rácz Attila: A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei II. 1957. április 1.–1957. május 27. - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 10.
rében háromszor kísérelte meg a kiszökést az országból. A Baromfiértékesítő Vállalatnál minden további nélkül 1945-ös tagsággal igazolták át azt az igazgatóhelyettest, akit a pártból 1948-ban zártak ki. 856 Ennek fordítottja márciusban kirívóan volt érezhető az ELTE jogi karán, ahol régi elvtársakat egyszerűen nem voltak hajlandók felvenni a pártba. 857 Mindhárom érintett időszakon az összes jobboldali nézetek alapvető fonalként végighúzódott [sic!], és ma sem teljesen felszámolt a Nagy Imre-kérdés. Ma már talán olyan formában foglalható össze az e kérdéssel kapcsolatos problémázás, hogy az iránta október előtt mutatott bizalom és ennek esetleges még november utáni maradványai, illetve ennek akkori hangoztatása milyen felelősséggel terheli ma a párttagokat. A fenti időrendben csoportosítani megkísérelt példák mármost témák szerint szétbontva azt mutatják, hogy a kerületi pártéletben felbukkant jobboldali nézetek nem kímélték sem a pártot, a párt szervezését, sem a proletárdiktatúra elveit, és döntően a következő konkrét problémakörökre irányultak: a marxi-lenini párt alapelvei, a proletárdiktatúra és a munkáshatalom, az ellenforradalom értékelése, a gazdasági építés kérdései, a Szovjetunióhoz való viszony és a proletárár-internacionalizmus. II. A kerületi Intéző Bizottság és az alapszervi intéző bizottságok ezeket a jelenségeket többnyire kellő időben észrevették. A tudomásulvétel időben való megtörténése azonban nem jelenti azt, hogy ezzel egyidejűleg a küzdelmet is minden esetben meg tudtuk indítani. A jobboldali nézetek elleni harcot a párton belüli és különösen február óta a pártonkívüliek felé a felvilágosító munka különböző módszereivel vittük. Élvonalbeli előadókat hívtunk meg (Kállai Gyula, Aczél György, Kossá István, Molnár Erik, Szakasits Árpád, Szigeti József, Mesterházi Lajos, Waldapfel József, Máté György stb.) különböző témákban előadásos propaganda megtartására: Nagy Imre nézetei, a hazafiaság, irodalompolitikai nézetek, a KB határozatai és hasonló témákkal. Ezek az előadások színvonalasak voltak, vitákat, őszinte megnyilvánulásokat ébresztettek, és ha keletkeztek is további problémák, hatásuk feltétlenül hasznos volt, illetve szükséges. Meg kell említenünk, hogy tervünk és szándékunk éppen e nézetek sokoldalúságát figyelembe véve a továbbiakban is megfelelő magas színvonalú viták szervezése. Ilyen célt szolgált legutóbb Molnár Erik elvtárs előadása is „Nagy I[mre] revizionizmusáról". Hiba volt, hogy ezt az előadást széles körben (kb. 80 ember jelenlétében) tartottuk az, valamint a résztvevők egy részének felkészültsége sem volt alkalmas magas színvonalú vita kibontakozására. A kerületi IB Agitprop. Osztálya különböző kérdésekben (az Angol KP értékelése a magyarországi helyzetről, külföldi sajtószemelvények stb.) anyagokat állíttatott össze, illetve fordíttatott idegen nyelvekből, és bocsátott az alapszervek rendelkezésére. Rendszeressé váltak az agitációs értekezletek, amelyek azonban sajnos az alapszervekben nem gyűrűztek kielégítően tovább. Rendszeresen és időben megtartottuk, az alapszervi vonalakon továbbvittük a központilag kiadott pártoktatásszerű elméleti vitaanyagokat. 855 Az említett személy tagtélvételét a Ferunion Műszaki Külkereskedelmi Vállalat alapszervezetébe 1957. április 24-ei ülésen tárgyalták, és a felvételt 25:7 ellenében elfogadták. BFL XXXV. lO.c. 1956-1957. 95. öe. 50-52. p. 856 A Baromfiértékesítö Vállalat alapszervezeti iratait Id.: BFL XXXV. 10.c. 1956-1957. 25. öe. 857 Például Vas Tibor, Névai László, Beér János professzor, Medve Zsigmond docens, Koczka Júlia tanársegéd már 1956. decemberben párttagok voltak máshol, és sürgették a jogi kari pártszervezet létrehozását, de a főleg diákokat tömörítő Szocialista Tömörülés tagjai elzárkóztak előlük. BFL XXXV. 10.b. 1956-1957. 29. őe. 33. p.
