Koltai Gábor - Rácz Attila: A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei II. 1957. április 1.–1957. május 27. - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 10.

hozni. Hiba volt a mozgósításnál, hogy a nagyüzemek, de különösen a Vörös Csillag Trak­torgyár lemaradt, kb. 500 főt akartunk onnan mozgósítani és csak 100 jött ki. A műszaki dolgozók, - akik az ellenforradalom alatt pártellenes megnyilvánulást tettek ­azokat az alapszervi taggyűlésen felvették [sic!], ugyanakkor, akik ezen idő alatt egy kissé megzavarodtak, nem láttak tisztán - azonban rendes becsületes dolgozók -, már nehezebben veszik fel a pártba. Kiss Károly elvtárs kétszer tartott a kerületben gyűlést, ahol a saját személyén keresztül mutatta meg a Rákosi-féle politika helytelenségét, nemtetszést váltott ki a dolgozókból. Kerületünkben a dolgozók követelik egy nagygyűlés megtartását és előadónak Marosán elvtársat. Bakó Ágnes elvtársnő: A Köztársaság téri gyűlés várakozáson felül sikerült. Ma egy hete arról volt szó, hogy lehet-e 30 000 embert kivinni. Én nem tudok jól saccolni, de egyesek szerint 80 000 ember volt a gyűlésen. A térre mielőtt kimentem, a MÁVAG előtt figyeltem, hogy vajon az emberek hova mennek: a gyűlésre vagy haza. A hangulat a legnagyobb meglepetést okozta. Nem lehetett egy ellenséges szót kiejteni. Jókedvű volt a tömeg, felszabadultak, vidámak voltak. Sokan azt mondták, hogy miért fejezte be Marosán elvtárs olyan korán. Utána csoportosan mentek az utcán. Voltak, akik a vörös zászlóval mentek be az italboltba, a zászlókat nem dobták el. Semmi provokáció nem volt. Nagyon dicsérték a munkásőrséget, udvariasak voltak. Véleményem szerint ez a gyűlés megmutatta, hogy helyes volt a szervezése. Mi az egész pártapparátust megmozgattuk, az IB minden tagja vállalt egy-egy területet és behívtuk a kommunista igazgatókat is. Ezen a gyűlésen véleményem szerint a párt iránt egy előlegezett bizalom volt, ezért nagyon fontos, hogy minden lépésünk olyan legyen, hogy ezt a bizalmat megtartsuk. Véleményem szerint helyes lett volna Marosán elvtársnak beszélni arról, hogy mi lesz a munkásoknak a perspektívája az életszínvonallal kapcsolatban. Most kaptak béremelést, de megmarad-e? A pártnak ebben a kérdésben a munkások felé nyilatkoznia kell. Kik voltak kint a téren: véleményem szerint legalább 10-15 000 ember nyomásra jött. Elsősorban a műszakiak. Az igazgatókkal beszéltünk, hogy segítsék azt, aki ki akar jönni, így indult, de nem így ment le. Egy gazdasági pozíció egyben politikai is. Tehát próbálják bebizonyítani, hogy az állást megérdemli. Sok műszaki pofavizitre jött ki. Például a Ganz Vagonban a munkástanács levélben közölte, hogy részt vesz a gyűlésen, hol csatlakozhat­nak. 580 Azután volt egy csomó szimpatizáns, volt MDP-tagok. A nagyüzemekkel kapcsolatban: nem szívesen álltak sorba és vonultak fel. Moharos elvtárs is azt mondta, hogy a MÁVAG előtt sem igen volt 1 000 embernél több, de kint a téren sokan voltak. 581 Inkább mentek ötösével, hatosával, mint sorokban. Azonkívül házi­asszonyok és nyugdíjasok is rész vettek. 580 A Ganz Vagon- és Gépgyár ideiglenes munkástanácsa 1956. október 26-án, a végleges munkástanács december 2-án alakult meg. 1957. április 10-éig az üzemi pártszervezet a munkástanácsból eltávolíttatott „28 ellenforradalmi tevékenységet kifejtő" személyt. A gyár munkástanácsának működéséről Id. BFL XXXV. 13.C. 1956-1957. 35. őe. 346-348. p. 581 Egy dátum nélküli feljegyzés szerint 1 500 ember vett részt a MÁVAG-ból a gyűlésen. BFL XXXV. 13.c. 1956-1957. 71. őe. 218. p.

Next

/
Thumbnails
Contents