Koltai Gábor - Rácz Attila: A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei II. 1957. április 1.–1957. május 27. - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 10.
mint nap találkozunk. A Matematikai Kutatóintézetben ez úgy jelentkezik, hogy miért van szükség párttagokra. 814 Vagy úgy, mint az Uránérc Tervezőintézet taggyűlésén, nem választották meg a kerületi pártértekezletre a küldötteket azzal, hogy nem tudják, hogy az értekezleten miről lesz szó, amikor IV2 órán keresztül mi ezt magyaráztuk. Eléggé koncentrált támadás folyik a pártfegyelem ellen. Kint voltam a Tavaszi Tárlaton. Itt Kassák Lajos a következőket mondotta: „A művész feladata önmagát adni, absztrakció nincs, csak korszerű művészet van. Újszerű társadalmat csak érzékeny lelkű, magasrendű emberek építhetnek." Mindezt nagy nyilvánosság előtt jelentette ki. Ez veszélyes azért, mert ezt a vitát megszervezték ugyan, de azt nem, hogy valamennyire is a párt álláspontját képviseljék. Hogy mennyire nem volt szervezve, az is mutatja, hogy mielőtt beszélni kezdett, dörgő tapsot kapott. Előtte beszélt egy munkás, aki kifejtette nézetét, hogy „mi munkások határozzuk meg, hogy a festők mit fessenek", akkor senki sem tapsolt, hanem húzták a szájukat. A mi hibánk, hogy ilyen fórumokat biztosítunk nekik. Újvári [] összefoglalójában egy szó sem utalt arra, hogy Kassák mivel foglalkozott. 815 A kispolgárokkal kapcsolatban nekünk az az érzésünk - lehet, hogy egy kicsit érzékenyek is vagyunk -, hogy a kispolgárságnak befolyása nagy tömegeket foglal magában. Néhány százezerről van szó. Látnunk kell azt, hogy a kispolgárság befolyása a munkások felé igen nagy. Úgy is, hogy egy csomó ilyen elem deklasszálódott a munkásokhoz, és bevitték ezek a nézeteiket, és még sok más téren is. Nekünk a kispolgárokra nagyobb figyelmet kellene fordítani. Például a kisipari munkásra. Sok a kisiparos az V., a VI. és a VII. kerületben, ezeknek nagyon komoly kihatásuk van. A Budapesti Pártbizottságnak nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy a kerületek a kispolgárokkal megfelelően tudjanak politizálni. Fontos, hogy le tudják választani az ellenséges elemeket, másrészt fontos, hogy jó népfrontpolitikával dolgozzanak. Marosán [György] elvtárs: Egyetértek az elvtárssal, nincs nézeteltérés közöttünk ebben a tekintetben. Szeretném tudni, hogy Maros elvtársnő meg tudja-e tenni, hogy az aktíván ne azok szólaljanak fel, akik a párttal egyetértenek, hanem inkább azok, akik nem értenek egyet [sic!]. Maros [Józsefjné elvtársnő: A küldöttek megválasztása mutatja, hogy még véletlenül sem küldenek ilyet az aktívára. 814 A Matematikai Kutatóintézet alapszervezeti iratait Id.: BFL XXXV. 1 I.e. 1956-1957. 118. öe. 815 A Műcsarnokban 1957 tavaszán megrendezett Tavaszi Tárlat volt az első kiállítás 1949 óta, amely absztrakt festményeket is bemutatott. A beküldött müveket négyfős, képzőművészekből álló zsűri bírálta el. Az absztrakt bizottság elnöke Komiss Dezső volt. A kiállított anyagban az Európai Iskola művészeinek munkái is helyet kaptak. Az absztraktak és szürrealisták müveit önálló teremben tárták a nézők elé. Az itt kiállított nonfiguratív müvek ellentmondtak a hivatalos művészetpolitika korábban a szocialista realizmust törvénybe iktató irányelveinek. A többi teremben lévő müvek többségét a pártideológia irányában különböző mértékben elkötelezett, a figurativitás és a természetelvüség határait át nem lépő alkotás képezte. A Tavaszi Tárlat legendássá vált szabadsága inkább csak ürügyként szolgált a szocialista kritika számára, hogy ismét elítéljék az öncélú, kispolgári, revizionista absztrakt művészetet. A tárlat színvonala egyenetlen volt, de a kor szinte minden jelentős művésze kiállíthatott. Bővebben: Art Portai.
