Koltai Gábor - Rácz Attila: A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei II. 1957. április 1.–1957. május 27. - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 10.

A pártértekezletek jelentősége abban van, hogy [ez] a legfelsőbb pártfórum a két kongresszus között. Törvényesíti az eltelt idő alatt végzett munkát, meghatározza a feladatokat. A párt központi szervei válasszák meg [sic!]. Történelmi jelentősége szempontjából össze lehet hasonlítani az 1945. májusi pártértekezlettel, amikor először választottunk szabadon a pártban.

788 Az ellenforradalom leverése óta a mostani választás kiemelkedik az eddigiektől [sic!], és jelentőségében megközelíti a kongresszusokat, hét hónapról számol be. Ismerteti az eredményeket, bírálja a hibákat, helyreállítja a lenini pártélet szabályait. Az októberi ellenforradalom óriási kárt okozott, de ugyanakkor óriási tapasztalatok gyűjtésére, tanulságok levonására adott alkalmat a testvérpártoknak, és ez erősítést jelent a munkásmozgalom számára. Jelentőssé teszi a Budapesti Pártértekezletet az is, hogy Budapest volt az ellenforradalom fö területe, itt okozta a legtöbb kárt nemcsak anyagiakban, hanem a lelkekben is. A budapesti pártszervek most lépnek ki először nyilvánosan a párttagság elé, ahol megmutatják munkájuk fő irányát, értékelik az eddigi munkát és megszabják a feladatokat. Az a tény, hogy a Budapesti Pártértekezletet Csepelen tartjuk, mutatja egyben a Budapesti Pártbizottság munkájának fő irányát, azt a tényt, hogy ez a munkásosztály felé érvényesül elsősorban. A beszéd tartalma: Kb. egy órát tartson, a kerületekben esetleg hosszabb is lehet. A bevezetés 4-5 percig tartson, foglalkozzon a beszámoló kb. 15-20 percig az ellenforradalom lezajlásával, leverésével, 15-20 percig a párt jelenlegi helyzetével, befolyásával a tömegszervezetekben, 15-20 percig a feladatok, a perspektíva meghatározásával. A beszámoló főbb szempontjai: 1. A munkásosztály hatalma, helyzete. 2. A párt helyzete. 3. A proletár-internacionalizmus kérdése. 4. A gazdasági helyzet. 1. A munkásosztály hatalmi helyzete: a. Elvileg meg kell mutatni, hogy mit jelent annak szükségessége, hogy a munkásosztály számára kell biztosítani és megtartani a hatalmat. Október legnagyobb tanulsága az, hogy a munkásosztály hatalma nélkül lehetetlen az eredmények megtartása, megszilárdítása. Ezt kell megértetni a dolgozó tömegekkel, az egész parasztsággal, de magával a munkásosztállyal is. b. Az ellenforradalom előkészítése: Eisenhower meghirdette 1954-ben az úgynevezett népi demokráciák felszabadítását, igen hatalmas összeget összpontosítottak erre a célra. Az ellenforradalom előkészítésében részt vett a párton belüli frakciós részleg is. A Petőfi-kör hétről-hétre emelkedő létszáma, a témák megválasztása és annak fokozatos szembeállítása a párttal. Ezenkívül az ellenforradalom előkészítését lehetővé tette, megkönnyítette az osztályellentét, és helyezkedése az élet minden területén [sic!]. c. Az ellenforradalom lefolyása azon a területen, ahol a beszámolási időszakról beszámol [sic!] az alapszervezeti titkár. Tudni kell azt is, hogy ez 788 Az MKP első országos értekezlete 1945. május 20-21-én volt Budapesten.