Koltai Gábor - Rácz Attila: A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei II. 1957. április 1.–1957. május 27. - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 10.
Befejezésül a személyi kultusz kérdése: ezt én teljesen megértem, bár én inkább a rossz politikát helyezném előtérbe. A tömegeknek szüksége van arra, hogy a pártvezetők népszerűsítve legyenek. Nekünk itt nagyon vigyáznunk kell, bírálattal és kritikával, hogy ne jöhessen vissza az, ami volt, de a vezetők népszerűsítésére a tömegeknek szükségük van. Ha személytelenítünk, véleményem szerint nem a legjobb politika. Bennem most két dolog összeütközik: nagyon helyesnek tartom Kádár elvtárs, Marosán elvtárs képeit vinni, de ugyanakkor ütközik az, amit Kelen elvtárs mondott, nem helyes el nem fogadott elvtársak képeit vinni. Egy csomó KB-tag nincs elfogadva. Azt javasolnám, hogy képeket ne vigyünk. Azzal egyetértek, hogy a városban az öt forgalmas helyen kitegyünk képeket. Igen fontosnak tartom, hogy sokkal többet szerepeljenek a nyilvánosság előtt Biszku és Somogyi elvtársak. Vigyázni kell arra, hogy ne ilyen mondvacsinált vezetőknek tűnjenek fel, hanem ténylegesen politikailag is szerepeljenek. Van egy megjegyzésem Rákosival kapcsolatban: szinte megbocsáthatatlan, ahogy a harmadik garnitúrát kezelték. Az emberekben nagyon rossz érzést vált ki az, amikor a jelenlegi vezetők a maguk helyzetével kötik össze Rákosi hibáit. Erről kell beszélni, de az bizonyos fokig visszatetszést kelt, amikor saját személyükkel hozzák a dolgokat kapcsolatba. Amikor Kiss [Károly] elvtárs kint volt, és beszélt Rákosiról, s ezt összekötötte az ő saját személyével. Ez igen rossz hatást váltott ki. Helytelen, hogy úgy akarják egyes vezetők a munkásosztály mellett való kiállásukat bizonyítani, hogy mindent rátolnak Rákosira. Ez politikailag nagyon rossz. A munkásosztály leegyszerűsít, a munkásosztály megbecsül és fel tud emelni embereket. Nekünk feladatunk a hibás politikának főbb részeit megmutatni. Azt mindenki nagyon jól tudja, hogy a hibás politikában mi is rész vettünk. Sándor Pál elvtárs: A nagygyűlésre igen jó volt a szervezés. Egy helyen fordult csak elő, hogy ellenkezésre találtunk, azonban itt is maguk vették észre a hibát, és változtattak rajta. Például a Vízműveknél az elnök elvtárs azt mondta, hogy nem vesznek részt a nagygyűlésen, mert a nyugdíjasokat búcsúztatják. Amikor kimentünk a nagygyűlés színhelyére, a Vízművek dolgozóit már ott találtuk, ők ugyanis autóval vitték ki a dolgozóikat. Tehát ilyen fordulatot hozott ez a mozgalom. Münnich elvtárs beszéde szerintem jó volt. Mégpedig azért, mert nagyon közvetlen, emberi volt. Itt minden egyes résztvevő érezte, hogy itt az ő ügyéről van szó. A hangulat általában jó volt, a hatása is igen jónak mutatkozott. Ezt fokozta még a Munkásőrség felvonulása is. A jövőbeni akciók felkészüléséhez mindez hozzájárul. Ambrus János elvtárs: A megkapott szempontok alapján kedden összehívtuk az IB-elnököket. Megmondtuk, hogy ne csináljanak nagy vaklármát [sic!], úgy szervezzék meg, hogy minden elvtárs két embert hozzon magával. Másnap az V. kerület titkára megbeszélte, hogy ki mennyi embert hoz, ránk 5 000 jutott. Szerdán meghallottam, hogy néhol milyen módszerekkel dolgoznak. Leállítanak üzemeket stb. - de ezt nem engedtük. Az Egyesült Izzóban nagyon szűk körben mozgott a szervezés, ezért beszéltem Farkas [Mihály] igazgatóval, kértem hogy segítse. 577 Összehívta a 577 Farkas Mihály igazgatót a munkástanács hívta az üzem élére, aki elhatárolta magát nemcsak a pártszervezettől, hanem a párt politikájától is. Ezzel szemben az ellenforradalmi elemeket támogatta és igen sok nehézséget támasztott a pártszervezet munkája elé." BFL XXXV.9.c. 1957. 15. őe. 110. p. A munkástanács kérvénye Apró Antalhoz Farkas kinevezéről: uo. 224. p.
