Koltai Gábor - Rácz Attila: A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei II. 1957. április 1.–1957. május 27. - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 10.
A rendőri szervek egységének kialakítása érdekében az IB nagyon keveset tett. Ennek szükségét elismerik, de gyakorlatilag ezzel nem foglakoznak. Ennek tudható be, hogy mind a mai napig tovább tart a bizalmatlanság a volt AVH-sok, a jelenlegi Politikai Nyomozó Főosztály beosztottjai és a rendőrök között. Ennek természetesen van reális alapja is. Mindenekelőtt az az opportunizmus, ami a személyi ügyekben a rendőri szervek részéről megmutatkozik. Ebben az irányban hat továbbá az is, hogy hiányzik a politikai számvetés a különböző egységek és osztályok munkájával és magatartásával szemben. Még mindig található megkülönböztetés a volt AVH-sokkal szemben, rosszabb munkakörülmények között dolgoznak stb. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy egyes volt AVH-s elvtársak részéről mélységes lebecsülés tapasztalható általában a rendőr szervekkel szemben (nemcsak egyes ellenforradalmi tevékenységet folytató emberekről van szó), a volt AVH-sok többsége azonban igyekszik szerényen beilleszkedni az új munkakörülményekbe. A párszervezö munkában a Karhatalmi Ezred járt az élen, ez érthető, és helyzeti előnyt is jelentett az ezred számára. A Karhatalmi Ezred és a rendőrség között is van feszültéség. Ennek mozgatórugója, hogy a karhatalmiak közül kevés elvtársat hoztak be a rendőrtiszti beosztásba. A Karhatalmi Ezred részéről nemcsak a rendőrséggel szemben van bizalmatlanság, hanem a Főkapitányság Intéző Bizottságával szemben is, miután az IB nem foglalkozik megfelelően az ő pártszervezeteik problémáival. A Karhatalmi Ezredben lévő elvtársak azt tartják, hogy a Főkapitányság pártszervezete nem képviseli az ő érdekeit. Más dolog az, hogy ez az IB nem is képes arra, hogy foglalkozzon velük (ugyanakkor vannak olyan kívánságok az IB részéről, hogy még a kerületi kapitányságokat is csatolják hozzájuk pártszervezetileg). A Karhatalmi Ezred részéről egyöntetű az a kívánság, hogy pártszervezetileg önállósítsák az ezredet, és ne tartozzon a Főkapitányság pártszervezetéhez. Tapasztalható néhány helyen fegyelmezetlenség, parancsmegtagadás, italozás (III. zlj.) máshol haveri kivételezés (II. zlj.). 757 Kerületek: A kerületi rendőrkapitányságok pártszervezeteinek helyzete sok mindenben eltér a Budapesti Rendőr-főkapitányság pártszervezetének tapasztalataitól. A pártszervezetek munkája általában jobb, mint a Főkapitányságon. Ez részben a kerületi párt intéző bizottságok irányító munkájának köszönhető. A kerületekben a rendőrségi pártszervezetek gyorsabban talpra ugrottak [sic!], különösen ott, ahol a rendőrség fegyveres ellenállást fejtett ki az ellenforradalmárokkal szemben. Például a IX. kerületben, 758 vagy ahol maga a parancsnok állt a pártszervezet alakításának élére. Legtöbb kerületben már november első felében megkezdték a pártszervező munkát. Leginkább saját kezdeményezés alapján elsősorban a régi elvtársak és főként a tisztek vettek részt a párt megszervezésében. A pártszervezetek minden kerületi kapitányságon kiépültek, 757 A Budapesti Karhatalmi Forradalmi Ezred Parancsnokság IIB 1957. május 2-ai, és május 12-ei vezetőségi ülésén foglalkoztak az ezred fegyelmi helyzetével. BFL XXXV.30,b.1956-1957. 7. öe. 2-6. illetve 12-15. p. Kimutatás a fegyelmi ügyekről 1957. január-szeptember: uo. 96-99. p. Különösen sokat foglakozott az 1957. július 23-ai IIB-üIésre készített jelentés az „italozás" kérdésével. BFL XXXV.30.a.l956-1957. 2. öe. 53-64. p. A II. zászlóaljnál 1957. április 23-án és június 14-én vizsgálták ki a zászlóaljban tapasztalható vétségekkel kapcsolatos bejelentéseket, illetve 1957. szeptemberben a 4., az 5. és a 6. század politikai és erkölcsi helyzetét. BFL XXXV.30.b. 1956-1957. 9. öe. 4-6., 12-14. illetve 43-65. p. A II. zászlóalj október 19-ei aktíváján elemezték a fegyelemsértéseket. Uo. 80-85. p. 758 Gáti István r. alezredes volt ekkor a IX. kerületi rendőrkapitány.
