Koltai Gábor - Rácz Attila: A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei II. 1957. április 1.–1957. május 27. - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 10.
mert nem engedte, hogy fegyveres harcba keveredjünk az ellenforradalmárokkal." A pártszervezet nem tett kísérletet, hogy szétverje ezeket a nézeteket. 2. Sokat foglalkoztatja az elvtársakat a jugoszláv kérdés. 3. Az AVH helye és szerepe az ellenforradalomban. 4. A rendőrség és a volt ÁVH-sok viszonya. 5. Gazdaságpolitikai kérdések. A kivezető út jelenlegi helyzetünkből. 6. A pártszervezés elvi és gyakorlati kérdései, tömegpárt vagy minőségi párt lesz az MSZMP. 7. Nem zúzták szét a „politikamentes rendőrség" jelszavát sem. A pártszervezet IB-je ezeknek a kérdéseknek tisztázásához nem ad irányítást az alapszervezeteknek. Két hónappal ezelőtt a Politikai Nyomozó Főosztály kommunistái javaslatot dolgoztak ki a politikai kérdések tisztázására. Benyújtották az IB-nek, még válaszra sem tartották érdemesnek. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ezeknek a fontos kérdéseknek a tisztázására a szakvezetők sem fordítanak gondot. A személyi állomány hangulatát sok tényező befolyásolja, gyakran kedvezőtlen irányban. Rossz hangulatot keltett a parancsnok bírálatának megtiltásáról szóló rendelet. A kommunisták nem értik, hogy miért veszik el a párttagság jogát, miért nem engedik meg a parancsnokok magatartásbeli hibáinak bírálatát. A pártegység kérdésében látszólag különösebb baj nincs, azonban a pártegység szilárdítását több tényező akadályozza. Mindenekelőtt a fentebb említett politikai kérdések tisztázatlansága. A másik, hogy válogatás nélkül vesznek fel embereket, akikkel a politikai kérdéseket nem tisztázták, továbbá, hogy általános bűnbocsánatot hirdetnek több alapszervezetben, néhány helyen elterjedt az a nézet, hogy mindenki tett abban az időben különböző kijelentéseket, tehát nem lehet felelősségre vonni az embereket az akkori magatartásukért. Ezeknek a nézeteknek megvitatása, tisztázása és megfelelő gyakorlati következtetés levonása nélkül tényleges pártegységről beszélni nem lehet. Az alapszervezetekben sokkal jobb a helyzet. Az IB-től függetlenül, öntevékenyen dolgoznak az alapszervezetek. 756 Persze, ha a vezetés felkarolná és irányítaná a kezdeményezéseket, sokkal eredményesebben tudnának dolgozni. A körülményekhez képest az alapszervezetekben rendezettebb pártélet folyik. Tartanak IB-üléseket, taggyűléseket, pártcsoportértekezleteket, és ezeknek napirendjeit a helyi IB határozza meg. Hibája ennek a munkának, hogy nem elég céltudatosan foglalkoznak politikai témákkal. IV. A pártszervezetek nem tekinthetők jelentős tényezőknek a szakmai kérdésekben sem. Ennek főbb oka a meglévő lazaság a vezetésben, a céltudatos pártvezetés hiánya. A parancsnokok egy része az IB közömbös magatartása miatt nem támaszkodik megfelelően a pártszervezetekre. Tóth elvtárs rendszeresen részt vesz a főkapitánynál tartott parancsnoki megbeszéléseken, de nem tájékoztatja az IB-t, az alapszervezeteket a főosztály előtt álló szakmai feladatokról. így legtöbb esetben még csak kísérletet sem tesznek arra, hogy a szakmai feladatok megoldását segítsék. 756 1957 februárjában a BRFK IIB-hez 44 alapszerv tartozott, ebből a Főkapitányságon 19 volt megszervezve, szervezés alatt volt 6, a karhatalomnál 19, az őrzászlóaljnál 1. Az alapszerveket Id. BFL XXXV.30.C. állag alatt.
