Koltai Gábor - Rácz Attila: A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei II. 1957. április 1.–1957. május 27. - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 10.
Nekem az az érzésem van, hogy nincs Budapest városának gazdája, pedig van egy tanácselnöke. 730 Kicsit úgy néz ki, hogy itt a gazda a Budapesti Pártbizottság. Ha ezt a funkciót be akarjuk tölteni, akkor tudnunk kell, hogy mihez akarunk kezdeni. A jelen körülmények között csak egy darabig tudunk elvándlizni [sic!]. Javaslom, hogy vigyük a párt IB elé, hogy Budapest város megköveteli, hogy önálló gazdálkodása legyen. Ezt a kérdést nekünk látni kell. 1945 utáni községpolitikáról nem igen beszélhetünk. Nekünk diszkurziót [sic!] kell tartanunk arra vonatkozólag, hogy hol találunk községpolitikai szakembereket. Meg kell alaposan vizsgálnunk, hogy milyen községpolitikai tervet lehet csinálni. Azt írják az elvtársak, hogy az irányítás elvi legyen. Nem értem, mi az, hogy elvi, szerintem községpolitikát csak gyakorlatilag lehet irányítani. Az anyag főként azzal foglalkozik, hogy a párt irányítását hogyan valósítsuk meg. Ez kell, de itt elsősorban gyakorlatilag kell dolgozni. Javaslom, hogy a pártirányítás kérdése helyett inkább azzal foglalkozzunk, hogy hogyan valósíthassuk meg minél előbb a jó községpolitikai munkát. Nézzük meg azt, hogy mit kell tenni, mit ajánlanak maguk a Budapesti Pártbizottságnak. Kit ajánlanak, egyáltalán vannak-e községpolitikusaink? E kérdés megoldása elsőrendű feladat. Hogy mennyire fontos ügy ez, bizonyítja az is, hogy az ellenforradalmároknak első dolguk az volt, hogy ezt a kérdést kézbe vegyék. Én nem ismerem a tanács munkáját, összetételét. Nem tudom, mikor ülésezik, milyen az állam és a tanács viszonya egymáshoz. Jó volna, ha Pongrácz elvtárs - aki 1949 óta ezen a helyen dolgozik - megmondaná a dolgokat és azt, hogy megvannak-e a szükséges emberei. Mi csak tanácsot tudunk adni. Erről Pongrácz elvtárs tud a legjobban beszélni, ez szakkérdés. Tudnunk kell azt, hogy jelenleg milyen községpolitika van, ha nincs, miért nincs, ki a felelős érte, hogyan lehet ezt a kérdést megoldani. Meg kell tudnunk, hogy mi kell ahhoz, hogy ezt a kérdést jól és hamar megoldhassuk. 731 Pongrácz Kálmán elvtárs: A felvetett probléma már régen foglalkoztatja úgy a pártot, mint a tanácsot. Ezt tartalommal kellene megtölteni. Mivel Marosán elvtárs nem ismeri eléggé ezt a területet, szükségesnek tartom röviden felvázolni. Nekünk nincs önálló költségvetésünk, sem önálló beruházásunk. Szívesen belemennénk abba, ha a főváros jövedelmét megkapnánk, és abból fenntartanánk magunkat. Nem arról van szó, hogy nekünk gyár kell, van nekünk elég. De nem tudunk gazdálkodni, mert a költségvetésünk ki van dekázva, és nem ömlesztve kapjuk, hanem tárcánként parcellázva. Elö van írva még az is, hogy a beruházásokat mire fordíthatjuk. Tehát nincs a tanácsnak önállósága. A költségvetésünk másfél milliárd forint, a beruházás még nincs jóváhagyva. Tavaly kb. 6(X) millió volt. Az 1954-es kongresszuson kiverekedtünk községpolitikát, ebben az évben még megkaptuk azt a jogot, hogy a beruházások kivitelezését mi kapjuk meg. Szakembereink vannak. Ismerve nehéz gazdasági helyzetünket, javaslom, hogy egy városrendezési tervet fogadjanak el, ezt a Politikai Bizottság átlag kétévenként tárgyalta, de soha sem fogadták el. Egy világvárost nem lehet úgy vezetni, hogy 730 Dr. Pongrácz Kálmánról van szó. 731 Pongrácz 1957. február 20-án készített feljegyzésében tájékoztatta a párt vezetést az év elején kijelölt bizottság által végzett munkáról. A bizottságnak javaslatot kellett tennie a fővárosi és a kerületi igazgatás tudományos elveken nyugvó átszervezésére. Főbb elvek: a demokratikus centralizmuson belüli maximális önállóság, kettős alárendeltség megváltoztatása, önálló gazdálkodás, kerületek hatáskörének növelése volt. BFL XXXV. Ld. 70. őe. 21-25. p. Fülöp Pál állásfoglalása a javaslatról: Uo. 30-31. p.
