Koltai Gábor - Rácz Attila: A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei II. 1957. április 1.–1957. május 27. - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 10.
A másik kérdésről, amiről már többen beszéltek: a hatalom kérdése. Mi is be tudjuk bizonyítani, hogy márciusban már volt egy megindulás a párt felé. A dolgozók féltik és szeretik a pártot. Többször aggódva felvetik, hogy a minisztériumokban nincs minden rendjén. Felhívják a figyelmünket egyes hibákra. Az üzemben nálunk van 23 osztályvezető, ebből nyolc párttag van. Ha lemegyünk közvetlen a termeléshez, ott jobban néz ki a helyzet. Ahol tényleg a hatalmi poszton, például a gyáregység-vezető kommunista, ott a műszakiak között már jobb a helyzet. Vannak olyan helyek, ahol az igazgatóságot fehér háznak hívják. Ebben a dolgozóknak igazuk van. A statisztika mutatja, hogy ha a művezetőket leszámoljuk, a tagság száma a dolgozók 52%-a. Ez igen sokat mutat. Azonban a fizikai dolgozóknál még sok probléma van, sok kérdést kell még az emberekben tisztázni. Nem értek egyet a beterjesztett anyag azon pontjával, mely azt mondja, hogy „a kerületi Intéző Bizottság és az üzemi szervezetei a párt tovább erősítése mellett sokkal határozottabban foglalkozzanak a termelés ellenőrzésével. A célkitűzés mindenütt a gazdaságos termelés megvalósítása legyen. A pártagitációt is folyamatosan ennek alá kell rendelni." Nekem az a véleményem, hogy ezt soha többé nem szabad csinálni. Csak egyről beszéljünk: termelj többet, termelj olcsóbban. Szerintem, nem lehet a politikai agitációt a termelési agitációnak alávetni. 720 Marosán György elvtárs: A jelentést még egyszer át kell dolgozni, de látni kell, hogy már közelebb jutottunk a kérdéshez. A hibák kulcsa, hogy a pártmunka színvonala alacsony. A pártmunka színvonalát ha emeljük, megoldjuk a kulcskérdést. Meg kell állapítani, hogy egy vagy több fő kérdés okozta a munkásosztály lassú áramlását a párt felé. Az anyagot három-négy fő kérdésre csoportosítjuk, úgy könnyebben jutunk el a problémához. Nem helyes az a meghatározás, hogy megsértettük a magyar munkásosztályt. Ez nem helytálló. A 12 esztendő pozitív nyomait a hibák fölé kell helyezni. Május 1-je előtt két nappal kint voltam a Beloiannisz gyárban, ahol nagyon keményen megmondtam a véleményemet a munkásoknak. 721 Az eredmény az lett, hogy sokkal többen jöttek ki a május 1-jei felvonulásra, mint azt remélték. Nekünk meg kell mondani az igazat, ha népszerűtlen is a feladat. Amit én kerestem, az csak részben jött ki a felszólalásokból. Látni kell, hogy ma a budapesti pártmozgalom központi kérdés. Az objektív helyzetre nagyon sokan hivatkoznak, de Budapesten akkor is volt kommunista mozgalom, amikor nem lehetett az utcára kimenni. Vidéken a levegő egészen más. Nem lehet, hogy Budapest Hajdú vagy Borsod megye alá kerüljön hangulatban. A javaslatok nem jók. Nem helytálló, hogy a termelés eredménye megnöveli a párt tekintélyét. A gazdasági kérdés nem a legfontosabb. A pártépítés a legfontosabb. Borka elvtársat és a Szervezési Osztályt megbízzuk, hogy az itt elhangzott vélemények szerint dolgozzák át az anyagot, és ennek legfontosabb kérdése a pártépítés legyen a kerület jellegének megfelelően. A javaslatoknál az 1. pont általánosságokat tartalmaz, kézzelfoghatóbban kell azokat megfogalmazni. Határozzuk meg, hogy a jelentést tíz nap alatt dolgozzák 720 A Bp. PTO feljegyzése a Gheorghiu-Dej Hajógyár helyzetéről: BFL XXXV. 18b. 1956-1957. 10. őe. 97-101. p. 721 Marosán György látogatásáról a Beloiannisz Gyárban ld.: Marosán 1989. 186-188. p.
