Koltai Gábor - Rácz Attila: A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei II. 1957. április 1.–1957. május 27. - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 10.
sovinizmus. Igaz nálunk is az üzemekben nagy tisztaság volt, de nem a vörös dominált, hanem a piros-fehér-zöld, és sok volt a Kossuth-címer. Vannak nálunk olyan problémák, mint a Műszaki Egyetem, ahol nem egységes a pártszervezet. Rendkívül nagy a jobboldali befolyás. A Műszaki Egyetemen egy professzor lett a pártszervezet elnöke. A Kábel- és Sodronygyárban az igazgató, Gergely f] a jugoszláv vonalat viszi. Nagy befolyása van a gyárban. Még mindig nem ért egyet a felső vezetéssel, s ennek hangot is ad. A maga képére gyúrja a pártszervezetet. Ma kb. ugyanaz a helyzet, mint október 23-a előtt volt. Egyetlenegyszer sem fordult elő, hogy a kerületi IB-hez fordult volna problémával. Az előbb felsorolt dolgok rendkívül akadályozzák az egészséges pártszervezet kialakulását. 672 Ezért kérünk segítséget a Budapesti Intéző Bizottságtól is. Kerületünkben is kb. azok a feladatok vannak, melyeket az elvtársak felsoroltak. A fő erőt az üzemekre kell fordítani. Rendet kell teremteni a pártvezetés és a vállalatvezetés terén is. A Kábel- és Sodronygyárban például ezeken a területeken egyetlenegy munkáskádert sem lehet találni. Az egyetemeken szintén rendet kell csinálni. Marosán [György] elvtárs: Röviden foglalom össze. Az elmondottakkal egyetértek. A szempontokkal is. Mi mindig világosan tudni akarjuk, mi történik ebben a városban. Lehetetlenség, hogy 70 ezer párttag van Budapesten. De faktó [sic!] ez a helyzet. Harcolni fogok az ellen, hogy mindent az objektív nehézségekkel magyarázzunk [sic!]. Május 1-je valóban tradíció. Horthyék alatt is volt május 1-je. A liget tele volt emberekkel, szórakoztak, sétáltak, ezt nem tudták megtiltani, s még egyet, az összes lovak ki voltak virágozva és pántlikázva, hogy aztán volt, akinél a vörös szalag egy kicsit jobban dominált, mint a többi, az a hajtónak egyéni érzelmét mutatta. Én amikor itt bemutatkoztam, utána otthon maradtam, és elgondolkodtam azon, mit fogok én itt csinálni. Két nehéz feladatunk van. Az egyik hogy Budapesten nincs párt. Nincs, elvtársak! Úgy nincs, mint ahogy van Borsodban, Baranyában. Nem döntőek a nagyüzemek. Mire támaszkodtak a múltban a kommunisták? A nagyüzemekre. Ságváriék erre támaszkodtak. Szembe kell ezzel néznünk. Másik terület, ahol ugyancsak széjjel kell néznünk: a tudomány, sajtó, rendőrség, ezek vannak olyan fontosak, mint a nagyüzemek, művészet stb. Ezek politikai nagyüzemek. A budapesti párttitkároknak ezen a két síkon kell mozogniok [sic!]. A Népszabadsággal le kell ülnünk külön tárgyalni, hogy kevesebb kispolgári nyavalygás legyen, és több pártépítő cikk. A másik igen fontos dolog még a jó tájékozódás, mind belföldi, mind nemzetközi vonatkozásban. Prágában például május l-jén már ¥2 1-kor tudták, hogy hány ember vonult fel Budapesten, s akkor a mi rádiónk azt mondja, hogy 200 000. Jellemző... Amit az elvtársak itt a „hogyan tovább"-bal kapcsolatban elmondtak, én egyetértek. Nem akarjuk uniformizálni a kerületeket, mások a sajátságok a VII. kerületben, és mások a XIIL-ban. A kormányt decembertől mi támasztottuk alá, mi kommunisták, erről a párt nem mondhat le. Május l-jét a párt mozgósította, március 29-ét a párt mozgósította. A pártértekezletet júniusban fogjuk megtartani, három napig tart majd. A negyedik napon nagygyűlés lesz a Sztálin téren, ezzel köszöntjük a budapesti munkásságot. Ebben az évben nem lesz több gyűlés. A pártértekezletet ezzel fogjuk köszönteni. Ez miért lényeges? Mert ez már nem május 1-je, ez a párt mellé való kiállást jelenti. Szigorú utasítás lesz, hogy kényszert alkalmazni nem szabad. A pártértekezlet azzal lesz befejezve, hogy Kádár elvtárs infor672 A Kábel- és Sodronygyár pártszervezetére vonatkozó kritikát Id.: BFL XXXV. 16.c. 1956-1957. 41. őe. 96-97. p.
