Koltai Gábor - Rácz Attila: A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei II. 1957. április 1.–1957. május 27. - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 10.
kusan választott szervek előtt számolnak be, hanem a legszélesebb dolgozók előtt is, jó hatással volt a tömegekre. Május l-jével kapcsolatban azonban néhány más tapasztalatot is le kell vonni. Ami a szervezést illeti, jónak mondható, de javítani is lehet rajta. A jövőben minden május l-jét közösen kell megtervezni a kerületekkel. Nem szabad elfelejteni, hogy néhány kerület nem tudott közel kerülni a tribünhöz. A technikai munkán is javítani kell, a hangosítás nem volt mindenhol megfelelő. A tanulságok közé tartozik az is, hogy a nagygyűlésre jóval többen jöttek el, mint amire számítottunk. Ki kell értékelni, hol voltak jó tapasztalatok és hol voltak gyenge pontok. Mi a végleges értékelés előtt már beszélgettünk, s úgy látjuk, néhány kerületben elmaradás volt, mások magasan túlszárnyalták a várt létszámot. Elmaradás tapasztalható a XIX. kerület részéről, itt például a VCST-gyárból igen kevesen jöttek el. A III. és XI. kerület üzemeiből szintén kevesen jöttek. A téglagyárak viszont jó eredményeket értek el. Általában a textilgyárakból kevesen vonultak fel. Ezeket a kerületeket külön is értékelni kell. A messzeséget nem lehet indokként felhozni, mert [Pestjlőrinc például túlszárnyalta az előirányzatot és a Ganz Villanyban nagyon jó volt az eredmény. Örvendetes tény, hogy az üzemi kerületek [sic!] mindenütt túlszárnyalták a várakozást. Igen jó hatású volt Csepelen, hogy bevitték a gyermekeket az üzembe, kb. 10 000 gyerek nézte meg az üzemet, és vendégelték meg őket. 667 További tanulságok: a párt szava eljutott az üzemekig. Eljutott, de még nem vittük le teljes mértékben politikánkat. Sok kérdésben meg kell oldani még a munkások tisztánlátását. Igen sokat kell még beszélnünk velük október 23-áról, az ellenforradalomról, el kell érnünk egy végleges teljes fordulatot. A nagygyűlések, melyek többnyire igen jó eredménnyel, sikerrel zárultak, jellegüknél fogva nem egészen alkalmasak arra, hogy teljesen meggyőzzék az ingadozókat, mert nem vitaképesek. Az üzemrészekig le kell mennünk, és ott kell tisztáznunk problémáinkat. További feladataink, hogy a munkásokra növeljük a párt tömegbefolyását [sic!]. A dolgozók ügyeivel való foglalkozás, az észrevételek meghallgatása, figyelembevétele, csoportos megbeszélések tartása, létre kell hozni újra az egyéni agitációnak legjobb módszereit, meg kell találnunk a fehér foltokat, el kell jutnunk mindenhova, mert ahova a mi szavunk nem jut el, oda eljut az ellenforradalmárok szava. Ebben a politikai munkában nem szabad megriadnunk attól sem, ha nehézségeink vannak. A munkások véleményét mindig tudnunk kell. Nem szabad semmit eltitkolnunk, az ország gondjait, bajait tudniok kell a munkásoknak, mert csak együttesen tudunk ezen segíteni. Nem feladatom most, hogy a régi vezetés hibáit soroljam, de tudjuk valamennyien, hogy a párttagok ezrei, tízezrei látták a hibákat, és szerettek volna segíteni rajta. Igen jó alkalom, hogy a dolgozókkal együttesen oldjuk meg problémáinkat: az 1957. évi terv ismertetése. Ha a dolgozók minden részletében tisztában vannak vele, igen sok jó ötletet, sok tartalékot találhatunk találékony munkásosztályunkban. Ugyancsak, elvtársak, azt hiszem az ellenforradalom leleplezésénél mindinkább a helyi konkrétumokra is rá kell térni. Ezt egyes üzemi gyűléseken a munkások kezdték el. Konkrétan meg kell mondani, hogyan volt kapcsolatban a gyár az ellenforradalmárokkal, s néhány lumpenproletár milyen kárt és gondot okozott ezekben a napokban. 667 A május 1-jei csepeli felvonulás értékelését ld.: BFL XXXV.26.a.l956-1957. 2. őe. 80-87. p. és BFL XXXV.28.3. 1957. 1. őe. 44-52. p.
