Koltai Gábor - Rácz Attila: A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei II. 1957. április 1.–1957. május 27. - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 10.
a nagyüzemekből is. Jelenleg 22-23% a volt MDP-hez viszonyítva, ezt mi 25%-ra fogjuk felnövelni, úgy hogy a 48% munkás javuljon legalább 50%-ra [sic!]. Rendkívül aktívak a taggyűlések, senki sem siet haza. Rendkívül jó hatású az, ha egy olyan embert nem vesznek fel, akiről tudják, hogy az ellenforradalom alatt nem jól viselkedett, akkor másnap rendes dolgozók keresik fel a pártszervezetet átigazolásuk miatt. De, ha olyant nem vesznek fel, aki rendes ember, de mondott valamit, amit nem tudnak róla, azt mondja egy sor dolgozó, hogy ő nem jelentkezik, mert hátha ő is úgy jár. A munkástanácsokkal nagyon érdekes a helyzet. Ha leülünk tárgyalni, hogy tisztítsuk meg a munkástanácsot, azt mondják, hogy mindannyian megértek arra, hogy leváltsuk, mert mind együtt dolgoztak. Négy üzem van, ahol lemondattuk a munkástanácsot, vasipari üzemek. A munkástanácsokra az a jellemző, hogy passzívak, és a munkások nem is nagyon igénylik. Nem nyilvánulnak meg hivatalosan, de a kulisszák mögött ott ártanak nekünk, ahol tudnak. A rádió és a sajtó a régi módszerekkel dolgozik. Például az Egyesült Izzóban Szakasits elvtárs tartott munkásgyülést, a kezdetnél még nem is volt tele a helység, a hangulat nem a legjobb volt, eltelt jó 3 Á óra mire a hangulat megfelelő lett, erre jönnek ki a dolgozók a gyűlésről, és a mikrofonon a rádióközvetítés szerint a hangulat rendkívül lelkes volt, előzőleg munkásdalokat énekeltek, nagy taps volt. A dolgozók ezen felháborodtak, azt mondták, hogy ez mégsem való. Inkább szervezzék meg úgy a hangulatot, hogy jó legyen, de ne közvetítsenek valótlan dolgokat a rádióban, mert ezt az ellenség kihasználja, egyesek csemegéznek rajta. 664 Borka Attila elvtárs: Több oldalról javasolják az elvtársak, hogy zárjuk le a napirendet. Jól van, bár nem arról van szó, hogy új dolgokat mondjanak el, hanem jó módszereket. Ennek az értekezletnek az volt a célja, hogy a pártépítési munka megjavuljon. A legfontosabb, hogy a párttagság létszáma emelkedjen. Budapesten most olyan a helyzet, hogy a munkásosztály pártja vagyunk a munkásosztály nélkül. Ezért ezt a kérdést nem lehet levenni a titkári értekezletek napirendjéről. A minőségi párt kérdése, amiről az üzemekben beszélnek, olyan álláspont, amin nekünk változtatni kell. Egy konkrét kérdés, a kizártak kérdése: van erre a pártnak határozata, úgy szól, hogy a helyi pártszervezet vizsgálja meg, egyet ért-e vele. Akik február 15-éig beléptek, azoknak ügyét nem kell vizsgálni. A közeljövőben lesz egy országos gazdasági aktívaértekezlet, ahol a perspektíva, a terv kérdését fogjuk megbeszélni. Először budapesti és megyei titkári értekezletet kell összehívni, ők értesüljenek róla először. Ezek után még egyszer csak azt tudom mondani, hogy a párttagság létszámának növelése a legdöntőbb feladat. 664 Szakasits Árpád 1957. április 16-án a Népszabadság szerint mintegy ezer ember előtt „forró hangulatú, jól sikerült munkásgyülésen" mondott beszédet az Egyesült Izzóban. Népszabadság, 1957. április 17. Április 13-án Bebők János, az Egyesült Izzó MSZMP IIB elnöke Szakasits kívánságára informálódott a gyárban, hogy milyen jelei vannak a „Szakasits-ellenes hangulatnak". BFL XXXV.9.c. 1957. 15. őe. 105. p.
