Koltai Gábor - Rácz Attila: A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei I. 1956. november 8.–1957. március 26. - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 10. (Budapest, 2008)

Függelék

Ezeknek az elemeknek az ifjúság már csak eszközként kellett, akárcsak 1944-ben, amikor 16-17 éves fiatalok ezreit űzték a halálba, vitték idegen légióba, idegen országba, idegen érdekekért meghalni. Ők már nem a jogos és igaz követelésekért, hanem a maguk céljaiért hadakoztak, ami pedig oly távol áll a mi ifjúságunk érdekeitől. Azóta hetek teltek el. Ifjúságunk ma a kormánytól nem szép szavakat, tetteket akar és vár. Vajon teljesíti-e a kormány az ifjúság jogos követeléseit? Az elmúlt hetek során néhány fontos követelésünk már megvalósult. Korántsem gondolunk arra, hogy a többi, jogos kívánságunkról, melynek megvalósítását oly elszántan követelte október 23-án a budapesti ifjúság, lemondanánk. Elhatározásunk, hogy minden követelésünket, amelyek jogosak, kivívjuk. Milyen követeléseinket teljesítette eddig a kormány? A kormány kinyilatkoztatta, hogy a nemzeti függetlenséget, az ország szuverenitását akarja. Szakítani akar a múlt bűneivel, ilyen vagy olyan ország példájának gépies másolásával. ígéretet tett arra, hogy amint a rend helyreáll, tárgyalásokat kezd a Szovjetunió kormányával csapataink kivonásáról.

306 Ez ifjúságunk egyik legfőbb követelése volt október 23-án. De történt-e más is? Nemzeti ünneppé nyilvánították március 15-ét, amiről az elmúlt években üzemekben, iskolákban is oly sok szó esett.

507 Vajon nem tölt-e el jogos öröm minden magyar embert annak hírére, hogy népköztársaságunk új címere a magyar nemzeti hagyományokat tükröző Kossuth-címer.

508 Honvédségünk új, magyaros egyenruhát kap. Ez a kérés is elhangzott október 23-án.

509 Túl ezeken a követeléseken megfogalmazták a munkásfiatalok jogos gazdasági követeléseiket is. Lássuk mik voltak ezek? Töröljék el a gyermektelenségi adót, a kormány elsőként hozott intézkedést ennek teljesítésére. Ki ne emlékeznék rá, hányszor esett szó erről üzemi ifjúsági gyűléseken, beszélgetéseken, hányszor mondta a havi 800 forintot kereső fiú vagy leány, fiatal férj, fiatalasszony, miért vonnak le tőlem 32 forintot, hiszen épp ezeknek a forintoknak az összegyűjtésével tudnánk előbb bútort, vagy ruhákat venni. így volt. Ez többé nem követelésünk, - teljesítették.

510 506 FMPK 1956. 3. p. Kádár János 1956. november folyamán több fórumon is megismételte ezt az ígéretét. Ld.: A forradalom hangja 370-371. p. Népszabadság, 1956. november 14. 507 12/1956. (XII. 19.) Korm. sz. rend. értelmében (átmenetileg) nemzeti ünnep lett március 15-e. „Ezen a napon az iskolai oktatás, valamint a hivatali munka szünetel." A „Márciusban újra kezdjük!" jelszó feltűnése miatt 1957. március 10-én úgy módosították a rendeletet, hogy az iskolai oktatás szünetel március 15-én, másutt továbbra is munkanap marad. Ld.: 16/1957. (III. 10.) Korm. sz. rend. Március 15. ünnepléséről ld.: Gyarmati 1998. 508 A Kossuth-címer állami címerként való követelése 1956. október 22-én többek közt megjelent az EKME hallgatói és tanárai által megfogalmazott Az ifjúság 16 pontja című követelésben. Másnap ez a Bem térre vonuló tömeg jelszavai között szerepelt; az október 28-án 17 -kor a Kossuth Rádióban elhangzott beszédében Nagy Imre is említette: „A kormány javaslatot terjeszt az Országgyűlés elé, hogy az ország címere ismét a Kossuth-címer legyen, hogy március 15-ét ismét nemzeti ünneppé nyilvánítsák!". A forradalom hangja 16.

p., ill. 132. p. Az ET 1956. évi 26. sz. határozatában kimondta, hogy a „Magyar Népköztársaság címere a „Kossuth-címer". A Kossuth-címer használata nem sokáig maradt érvényben, az 1957. május 9-11. között ülésező országgyűlés „alkotmánymódosítás" keretében elfogadta új államcímerül az úgynevezett Kádárcímert. 1957. évi II. tv. 509 A honvédség magyar nemzeti ruhába öltöztetése is ott szerepelt a legkorábbi követelések pontjai sorában. A HM 1956. október 31-étöl intézkedett a honvédség egyenruházatának, rendfokozati jelzéseinek, sapkajelvényeinek ideiglenes módosításáról. A sapkajelvényeket is kicserélték a Kossuth-címerre. Vö. Magyar Honvéd, 1956. október 31., illetve A forradalom hangja 276. p. 510 Az FMPK 14/1956. (XII. 24.) sz. rendelete intézkedett a gyermektelenek adójának megszüntetéséről. 1957. január l-jétől szintén hatályát vesztette az anya- és gyermekvédelem továbbfejlesztéséről szóló 1 004/1953.