Koltai Gábor - Rácz Attila: A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei I. 1956. november 8.–1957. március 26. - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 10. (Budapest, 2008)
Bevezetés
A csepeli gyűlés volt a kezdet. Kint voltak a lengyel, román, német stb. újságok tudósítói, szinte az összes külföldi lapok foglalkoznak a gyűléssel. Ha most kiválasztunk négy kerületet, ahol a héten nagygyűlést csinálunk, s hangulatát, légkörét kidobjuk a tömegek közé, lépésről lépésre ellentámadásba megyünk át. Ha decemberben nem fél kézzel csináljuk [sic!] a kommunisták felvonulását, ha kiviszünk nagyobb tömeget az utcára, akkor jobb lett volna. 432 A Tisza Kálmán-téri pártépület mindig a pártbizottság háza volt és az is kell, hogy maradjon, ugyanígy a X. kerületi PB és a VIII. kerületi is. [Sic!] 433 Ha megcsináljuk ezeket a munkásgyűléseket, minden erőt arra kell fordítani, hogy sikerüljenek, itt presztízskérdésről van szó. Amikor az osztrák meghívás volt, azt mondtuk, hogy nem vállaljuk. Az osztrák párt presztízskérdést csinált belőle. A csepeli gyűlés hangulata meglepte az újságírókat, a rádiósokat, a filmeseket. Sokaknak az volt még mindig a véleménye, hogy Nagy Imre és Maiéter áll a tömegek élén. Az embereket meglepte az a légkör, ami a csepeli aktíván volt. Ha a héten ezek a munkásgyülések sikerülnek, már a következő héten Budapest minden nagyobb üzemében tartani kell munkásgyűléseket, lehetőleg egy napon, s ezzel mi is megosztjuk az ellenség erejét. Nem kell félni a szabadban tartandó munkásgyűlésektől, van erős karhatalmunk, munkásőrségünk, sőt azt hiszem, hogy a munkásőrség elegendő lesz. A gyűlések után el kell kezdeni a munkát május 1 -je előkészítésére. Az elvtársak a saját területükön alakítsák meg az agitációs bizottságo[ka]t. Az agitációs bizottságok keressék fel azokat a becsületes kommunistákat, akik még nem léptek be a pártba. Munkát fog még jelenteni a hazatérő delegáció fogadásának megszervezése. A napokban megint a világ középpontjában leszünk, itt van az osztrák botrány, a magyar kormányküldöttség moszkvai tartózkodása stb. Csepel után mi nem állhatunk meg. Mert ha mi most megállunk, és nem folytatjuk, nevetségessé válunk. Meg kell kezdeni csak a munkát, és napról napra könnyebb lesz. Kérem az elvtársakat, mondják el problémáikat, nézeteiket és hogy milyen segítséget várnak tőlünk. Hozzászólások: Kiss Dezső elvtárs: Ami a csepeli gyűlést illeti, a hangulat mindenki számára lelkesítő volt. Ami a kommunistákat illeti, röviden azzal lehetne összefoglalni, hogy kezdenek a pártonkívüliek felé fordulni, kezdik belátni, hogy nem lehet csak egymás között dolgozni. Több elvtárs azt mondta, most már látják, hogy szélesíteni kell a párt politikáját. Többet foglalkoznak a pártonkívüliekkel. Marosán elvtárs gyűlése tényleg olyan volt, ami lökést adott. Ami a pártonkívülieket illeti, azt mondják, - bár kevés a tapasztalatunk, nem sok emberrel beszéltünk - látják, hogy sem Nagy Imre, sem Rákosi [Mátyás] nem jön vissza, sokan izgultak ez miatt [sic!]. Október után használtak olyan jelszót: a „brosúra dumák" [sic!] ideje lejárt. Az embereknek Marosán elvtárs beszéde azért tetszett, mert az nagyon őszintén hatott. A csepeli gyűlésnek 1945^16-os szelleme volt. A munkástanácsok a beszéd után nagyon nyüszítettek, kiosztotta nekik is a szerepet Marosán elvtárs. [Sic!] 434 432 Az 1956. december 6-ai, a kormány és az MSZMP melletti tüntetésről van szó. 433 A Tisza Kálmán teret 1946-tól Köztársaság térnek nevezték, meglepő Marosán tévesztése.
