Koltai Gábor - Rácz Attila: A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei I. 1956. november 8.–1957. március 26. - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 10. (Budapest, 2008)

Bevezetés

Jelentés a budapesti pártszervezetek helyzetéről Az ellenforradalom fő és vezető ereje az ideológiai előkészítés és a fegyveres harc idején egyaránt Budapesten volt. Az ellenforradalom november 4-e után fegyveres harcban, majd leverése után is hatalmi posztjaiért és eszmei politikai befolyásáért folyó harcban lépésrőllépésre szorult csak vissza, és még ma is számos pozícióval, jelentős befolyással rendelkezik. A párt újjászervezése Budapesten igen nehéz viszonyok között indult meg, és ma is éles osztályharc közben megy végbe. I. A budapesti pártszervezeteknek ma 50 000 tagja van, akik közül csak 3 000 nem volt az MDP-nek tagja.

393 A budapesti pártszervezetek ma sokkal ütőképesebbek, harckészebbek és tömörebbek, mint az MDP-szervezetek voltak. A párttagságnak több mint fele 1945 és 1946 előtti. De sem a tagság növekedése, sem osztályösszetétele nem kielégítő. Rosszabb, mint a vidéki helyzet, sőt romlott az MDP-hez képest is. Március 2-án az MDP-tagságnak csak 16,6%-át értük el, amíg a megyék 26,7%-ot. Az üzemi tagság hányada az MDP 55,2%-áról 39%-ra esett vissza. A február elejei helyzet szerint a munkások aránya az MDP 61,6%-áról 54,2%ra csökkent, az üzemi munkásoké pedig 34,3%-ról 28,6%-ra csökkent. Súlyosbítja a helyzetet, hogy az eredeti alkalmazottak aránya ugyanakkor 4,8%-kal megnövekedett. Különösen rossz a helyzet az I., a II., az V. és a VI. kerületben, ahol az eredeti alkalmazottak szánna nagyobb a fizikai munkások számánál, sőt az V. kerületben nagyobb még a fizikai és kiemelt munkások együttes számánál is. A 29 legfontosabb budapesti üzem 1956. évi MDP-tagsága a dolgozók 35,8%-át tette ki, most csak 4,8%-ot. Míg március 2-án az össztagság az MDP-tagságnak 16,6%-át teszi ki, a 29 legnagyobb üzemben csak 10,9%-át, a textiles üzemek zömében pedig csak 3-5%-át. A jelentkező üzemi párttagok száma február közepétől általában heti 1400-ról 1200-ra csökkent. A belépés elsősorban nem a meglévő üzemi pártszervezeteknél mutatkozik, hanem inkább újabb pártszervezetek létrehozásán keresztül. A kerületi intéző bizottságok eléggé magukra hagyták megalakulásuk után az üzemi pártszervezeteket. A munkások arányának lassú emelkedése okai [sic!] 6 kerület tapasztalatai alapján a következők: I. Sok munkást visszatart a belépéstől az ellenforradalom törekvéseinek megismétlődésétől, vagy legalábbis helyi képviselőinek retorziójától való félelem. Az általános gazdasági és politikai helyzet javulása sokszor nem tükröződik az üzemekben. Úgy is lehetne mondani, hogy az üzemen belüli hatalmi helyzet sokszor csak látszólag - nem dőlt el. Az üzemek egész sorában ottmaradt az ellenséges, vagy opportunista igazgató, főmérnök, főkönyvelő, mert a Budapesti IB nem tudta eléggé érvényesíteni a minisztériumoknál a kerületek javaslatait. A még gyenge üzemi pártszervezetek pedig nem voltak képesek, vagy gyakran nem merték helyi harccal az ellenséges elemeket a pozíciójukból 393 A budapesti pártszervezéssel ezidőben az 1KB is foglalkozott 1957. február 26-ai ülésén. MSZMP II. 176222. p.