Koltai Gábor - Rácz Attila: A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei I. 1956. november 8.–1957. március 26. - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 10. (Budapest, 2008)

Bevezetés

A pártszervezetek teljesen szétestek, újjászervezésük a legkezdetén [sic!] tart és rendkí­vül gyengén folyik. A zeneművészek 140 párttagjából tizenöten, a több mint 200 képzőmű­vész párttagból mintegy harmincan, a közel 200 színész párttag közül tizenhatan léptek be a pártba, és többségükben ezek sem vezető művészek. A párttagok a különböző intézmények­ben és kerületekben egymástól függetlenül igyekeznek dolgozni, de szétszóródva a jelenlegi légkörben nagyon csekély eredményt érnek el. Sokan még ma is illegálisan tagjai a pártnak. Kialakulatlanok az új helyzetnek megfelelő módszerek is. Sok művész nem lép be a pártba, mert fél a művészi háttérbe szorítástól, a Néphadsereg, a Petőfi Színházban, az Operában és másutt is még, a személyes inzultustól is. 390 A volt MDP-tag vezető művészek tartózkodása a pártba való belépéstől főleg eszmei zavarodottságuk következménye. Felelevenedtek a „poli­tikamentes művészek", a „művész ne politizáljon" és a „független művészet" jelszavak. Nem látják a párt müvészetpolitikai elképzeléseit, a kormányprogramban leírt elvek végrehajtásá­nak módját. Taszítólag hat a legjobb művészek többségére, hogy a párt nem emeli fel szavát a művészet védelmében, például a könyvkiadás üzleti jellegének ferde értelmezése, a szinte válogatás nélküli nyugati könyváradat, a színházak müsorpolitikájának hibái ellen (forradal­mi eszmeiségü darabot nem játszanak). Nehezíti a kibontakozást, hogy a párt ideológiai munkája nem indult még meg, politikai és eszmei kételyeikre nem kapnak választ. A legjobb művészek elvárják, hogy a párt vezetői személyes beszélgetések útján is törekedjenek politikai kételyeik eloszlatására, erre azonban eddig még nem került sor. November-december folyamán a Népmüvelésügyi [sic!] Minisztérium gyakorlatilag szétesett. Itt is a zavarodott, hangoskodó személyek vitték a vezető szerepet, akik kiszolgál­ták és támogatták a szélsőséges művészeket. A minisztériumok egyesítése körüli huzavona, az új minisztérium szervezeti felépítése körüli viták és a racionalizálás teljesen lekötötte az erőket, így nem foglalkozhattak a terület legfontosabb tennivalóival sem. A minisztérium káderproblémája még ma sincsen teljesen megoldva. 391 A művészi irányzatok szabadsága érdekében a párt és államirányítás régi formáinak egy részét elsöpörték az októberi események, más részét nekünk kell most megváltoztatni. Az új formák azonban még nem alakultak ki, ennek alapelveiről elgondolásainkat most dolgozza ki a Budapesti IB Agitprop. Osztálya. Budapesten bonyolítja a helyzetet az, hogy a tanácsok népművelési osztályainak nagy szerepük van a kulturális tömegmozgalom irányításában is, ahol még nagyobb az eszmei és szervezeti zűrzavar, mint a művészeti területen. Az oktatási és népművelési osztályok folyamatban lévő egyesítése nem segíti elő, hogy gyorsan úrrá legyünk a helyzeten, mert jó ideig további befelé fordulást idéz elő. Az egyesítés jelenlegi formájában rendkívül formális, de azzal a veszéllyel is jár, hogy a nagyszámú iskolai probléma miatt még jobban háttérbe szorul a népművelés a tanácsok munkájában. Budapest kultúrközpont, jellege is megköveteli, hogy több évtizedes hagyományoknak megfelelően önálló maradjon a [Fővárosi Tanács] Népművelési Osztály [a]. 390 A Magyar Néphadsereg Színházánál a kihallgatásoktól való félelem kérdése előkerült még az 1957. május 27­ei alapszervi taggyűlésen is. BFL XXXV. 18.c. 1956-1957. 148. őe. 1-4. p. 391 Az MSZMP IIB 1957. április 2-ai ülésén nevezték ki végül a Művelődésügyi Minisztérium új, vezető kádereit. MSZMP II. 343-344. p.

Next

/
Thumbnails
Contents