Koltai Gábor - Rácz Attila: A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei I. 1956. november 8.–1957. március 26. - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 10. (Budapest, 2008)

Bevezetés

kommunista tüntetéssel és az adott kerület általános helyzetével foglalkoztak. Az ülés érdekes mozzanata volt az új Intéző Bizottság megválasztása, amelyen Aczél Györggyel szemben több pártbizottsági tag is megfogalmazta kételyeit. Aczélt végül az a Biszku Béla védte meg, aki a pár nappal korábbi IKB-ülésen gyökeresen más véleményt fogalmazott meg a forradalommal kapcsolatosan, mint Aczél.

30 Már említettük, hogy - míg a kerületi tanácsok már novemberben elkezdték munkájukat - a Fővárosi Tanács VB első ülésére csak 1956. december 7-én került sor. A legfontosabb feladatok között kezelték a Budapest helyreállításával kapcsolatos teendőket, a hajléktalanná vált családok elhelyezését, a közellátás biztosítását, illetve a közműhálózat kijavítását. A közlekedés megindítása szintén stratégiai fontosságú volt.

31 A fővárosi harcok során rengeteg épület megsérült, azok helyreállítása és a romeltakarítás is a tanácsokra várt. A sztrájkok, illetve a tanácsi vezetés hiánya miatt elmaradtak a csatornatisztítási, felújítási munkák is. December 28-án Bartos István beszámolója világos képet adott a romeltakarítás nehézségeiről, a tanácsok ugyanis nem rendelkeztek megfelelő munkagépekkel és a munkaerőhiány is jelentős volt. A romeltakarításba ezért bevonták a lakosságot is, Budapest utcáin feltűntek a Budapest dolgozói, takarítsátok el a szemetet! feliratú plakátok.

32 A Bp. EB januárban több ülésén is foglalkozott a közigazgatás és a romeltakarítás helyzetével. A decemberben hozott adminisztratív intézkedések gazdasági téren is éreztették hatásukat, ugyanis a kormány módosította a bérezéssel kapcsolatos rendelkezéseket, ezután máinem fizették a sztrájkban töltött órákat. Ez az intézkedés is hozzájárult a sztrájkok lassú elhalásához.

33 A decemberi fővárosi intéző bizottsági ülések is főleg a gazdasági problémákkal, a pártszervezés helyzetével, illetve a pártapparátussal foglalkoztak. Az apparátust érintően a korábbi állapothoz képest drasztikus létszámcsökkentéssel és szervezeti változtatásokkal igyekeztek a pártmunkát megreformálni, illetőleg egyáltalán megindítani. Korábban az MDP Budapesti Pártbizottsága osztályain 190 munkatárs dolgozott, ezt a számot 40 főre kívánta a Bp. IIB csökkenteni; szervezeti változásként pedig az osztályok helyett csoportokat kívánt létrehozni/

4 A Bp. IIB december végére végül 39 fős apparátust hagyott jóvá és terjesztett az SZB elé. A munkatársakat a szervezési, agitációs és propaganda (agitprop.), káder, adminisztratív és gazdasági csoportokba, valamint a titkárságra helyezték el. A kerületi intéző bizottságoknál is létszámleépítést rendelt el a Bp. IIB, ezekben csupán két csoport működhetett: a szervezési és az agitprop, továbbá egy gazdasági felelős segíthette munkájukat.

35 A pártapparátusi létszámcsökkentés egybevágott a gazdasági és az állami szférában elinduló racionalizálásokkal, amelyek főként januárban kezdték el éreztetni hatásukat.

36 30 Vö. MSZMP I. 183-189. p., ill. az IPB 1956. december 8-ai ülésével (2. jkv.). 3J BFL XXIII. I02.a. 1956. december 7. 32 Uo. 1956. december 28. 33 A 10/1956. (XII. 15.) Korm. sz. rendelet intézkedett a bérek kifizetése terén szükséges rend helyreállításáról és az 1956. decemberi bérek kifizetéséről, majd a 16/1956. (XII. 29.) Korm. sz. rendelet a bérfizetés 1957. január 1 -je utáni rendszeréről. 34 Ld. a Bp. IIB 1956. december 17-ei ülését (4. jkv.). 35 Ld. a Bp. IIB 1956. december 23-ai ülését (5. jkv.). Végül az SZB 1956. december 30-án fogadta el a Bp. IIB javaslatát, azzal a módosítással, hogy 39 helyett 34 fő alkossa a budapesti pártbizottság apparátusát. A kerületi apparátusok létszámát is jelentősen csökkentették, ld. MSZMP V. 48. és 59. p. 36 A létszámcsökkentésről hozott határozatokat ld. MSZMP V. 321-324. p.