Koltai Gábor - Rácz Attila: A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei I. 1956. november 8.–1957. március 26. - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 10. (Budapest, 2008)
Bevezetés
Jelentés a budapesti ifjúság között folytatott szervezeti és politikai munka helyzetéről A budapesti ifjúság nagy része aktív résztvevője volt a tüntetéseknek, sok helyütt a fegyveres megmozdulásokban is részvettek. A legaktívabb réteg ebben az időben az egyetemi ifjúság volt, de belesodródott az események menetében a munkásifjúság egy jelentős része is. Mi volt ennek az oka? Az október 23-át megelőző időszakban az ifjúság minden rétegét tekintve jelentős kiábrándultság volt tapasztalható. Azok az eszményképek, amelyeket 1945-től kezdve igyekeztünk adni, a személyi kultusz és a párt szinte állandó önkritikája közben le lettek döntve. Éppen ezért a budapesti ifjúság között a teljes eszmei zűrzavar volt a jellemző. Ez az eszmei zűrzavar még az élenjáró kommunista fiatalokra is jellemző volt. Az ifjúság épp a hibák elleni harcban igyekezett az eszményképeket és a romantikát is megtalálni. Az ifjúság életkörülményeiben megmutatkozó súlyos hibák növelték ezt a kiábrándulást. A helytelen gazdaságpolitika súlyosan érintette az ifjúságot is. Ismeretesek a sokat hangoztatott lakásproblémák, fiatal házasok gondjai, aránytalanságok a bérezésnél, a fiatal szakmunkások háttérbeszorítása. Sok panasz hangzott el a szakmunkásképzés rendszere ellen, amelynek megoldását több helyütt helyes javaslatokkal sürgették. Az utóbbi két évben különösen komoly problémát okozott a középiskolát végzettek elhelyezése. A kiábrándultságot fokozta - főleg egyes rétegeknél (egyetemisták) -, hogy az ifjúság problémáit, véleményét nem vették komolyan, velük szemben nem az ifjúság jelentőségének megfelelően foglalkoztak. A budapesti ifjúság tekintélyes része ezért az említett gazdasági és politikai hibák miatt szinte egységesen szállt szembe, követelve kijavításukat. Minden más rétegnél érzékenyebben érintette az ifjúságot a nemzeti hagyományok háttérbeszorítása, a nemzeti érzés megsértése. Éppen ezért a budapesti ifjúságban érzékeny talajra talált az ellenforradalom nacionalista uszítása. A DISZ sajnos fennállásának 6 éve alatt sem tudott az ifjúság nagy tömegei előtt népszerű szervezetté válni. Ennek oka egyrészt a DISZ vezetésének bürokratizmusában keresendő, másrészt sem a DISZ-ben, sem a párt- és állami szerveknél nem talált megértésre az az igény, hogy az ifjúsági szervezet önálló sport-, kulturális lehetőségekkel rendelkezzék. A DISZ lényegében éppen azokat a sport-, kulturális- és szórakozási lehetőségeket nem tudta megadni tagjai számára, amelyeket a fiatalok már hosszú évek óta igényeltek. A DISZ, mint egységes ifjúsági szervezet nem tudta munkáját - részben a lehetőségek hiánya miatt - az ifjúság különböző rétegeinek megfelelő sokrétű formában megvalósítani. Már október 23-a előtt egyre több szó esett az ifjúmunkások között például a MADISZ-ban meglévő sport-, kulturális- és egyéb lehetőségek felelevenítéséről, a középiskolai önképzőkörök és sportkörök tevékenységének megvalósításáról. 355 Az október 23-át közvetlenül megelőző napokban nemcsak az egyetemisták részéről merült fel a MEFESZ megteremtése, hanem ifjúmunkások és középiskolások is javasolták a 355 A kritika és a javaslatok a DISZ KV 1956. május 21-23. között tartott (IV.) ülésének határozatai között szerepelnek. In: Feitl-Ólmosi J987. 120-134. p.
