Koltai Gábor - Rácz Attila: A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei I. 1956. november 8.–1957. március 26. - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 10. (Budapest, 2008)
Bevezetés
A december 8-ai salgótarjáni vérengzés " miatt a KMT sztrájkot hirdetett december 11ével kezdődően. Erre a kormány a területi munkástanácsok betiltásával, majd a megkezdődött sztrájkra válaszul statárium kihirdetésével és a gyári munkásőrségek lefegyverzésének elrendelésével felelt. 24 Megkezdődtek a letartóztatások, december 12-én elrendelték az internálótáborok újjászervezését. 25 Ebben a polgárháborús hangulatban már érezhetővé vált, hogy az MSZMP erőre kapott. Ez részint a párttagság számának növekedésével mérhető, részint a december 6-ai kommunista tüntetés is jelezte már a párt talpra állását. Az MSZMP megerősödéséhez elsősorban a forradalom hívei és a munkástanácsok ellen hozott adminisztratív intézkedések vezettek, és ugyanilyen fontos tényező volt az is, hogy a sztrájkok szép lassan kifulladtak. Az IKB-hez beküldött jelentések szerint 1956. december elsején 38 000-en voltak a párt tagjai. Szenes Iván ezzel szemben a nyilvántartási rendszer akadozása miatt 50-60 000-es párttagságot feltételez országos viszonylatban, míg Budapesten 8 867 párttagról tud. 20 Sipos Levente viszont megbízhatónak véli az MSZMP adatait.-7 December végére azonban a források és a szakirodalom szerint is meghaladta a párttagok száma országosan a 100 000-et és Budapesten a 21 000-et. 28 A Bp. IIB december 15-ei feljegyzése szerint december 8-a táján 8 662, míg december 15-én 12 770 volt a budapesti párttagok száma. 29 Mivel a feljegyzés és a hozzátartozó táblázatok számai meglehetősen pontatlanok, így csak becsülhetjük a budapesti párttagság számának tényleges alakulását. Valószínűsíthető, hogy november végére a budapesti párttagok száma meghaladta a 8 000, december első hetének végére pedig a 8 600 főt. Ami bizonyos, hogy a december eleji munkástanácsok elleni fellépés és a megtorlások kezdete miatt december 15-ére már jelentősen többen léptek be az MSZMP-be és a párttagok száma meghaladta a 12 500 főt. December végére pedig 20 000 körüli MSZMP-tagról beszélhetünk a fővárosban. Azonban még decemberben is az jelentette a legfőbb pártszervezési problémát, hogy az ún. munkáspárt tagsága legkevésbé az üzemekben növekedett. Ezzel a kérdéssel a Bp. IIB később is többször foglalkozott. A Bp. IIB decemberben három ülést tartott, és szintén ebből a hónapból maradt fenn az egyetlen pártbizottsági jegyzőkönyv is. A december 8-ai IPB-ülés elsősorban a december 25-e között tartott IKB-üléssel, illetve az ott elfogadott - a következő évtizedek 1956-tal kapcsolatos értékelését meghatározó - programmal foglalkozott. Biszku Béla - aki részt vett az 1KB ülésén - ismertette a határozatokat. Értékelése némileg eltért a központitól, mivel előadásában a Nagy Imre-csoport hibái jóval tágabb teret kaptak, mint a Rákosi-klikk bűneinek felsorolása. A pártbizottsági ülésen részvevők - főleg kerületi IIB-elnökök hozzászólásai is leginkább az október-novemberi események értékelésével, a december 6-ai 23 1956. december 8-án Salgótarjánban a szovjetek és a karhatalmisták tüzet nyitottak az ott tüntető tömegre. A tíz percig tartó mészárlásnak 52 áldozata és legalább 150 sebesültje volt. 24 Az ET 1956. évi 28. sz. tvr. intézkedett a rögtönbíráskodásról, illetve az ET 1956. évi 29. sz. tvr. a gyári munkásőrségek fegyverviselésének szabályozásáról. 25 Az ET 1956. évi 30. sz. tvr. a gyűlések és felvonulások ideiglenes engedélyhez kötéséről, a 6/1956. (XII. 11.) Korm. sz. rend. a rögtönbíráskodás részletes szabályainak megállapításáról, míg az ET 1956. évi 31. sz. tvr. a közbiztonsági őrizetről határozott. 26 Szenes 1976. 54-55. és 248-249. p. 27 MSZMP I. 14. p. 28 Uo., illetve Szenes 1976. 55. és 248. p. 29 Ld. a Bp. IIB 1956. december 17-ei ülését (4. jkv.), illetve a budapesti nagyüzemek párttagságáról 1956. december 15-én készült kimutatást (Függelék 3. és 4.).
