Koltai Gábor - Rácz Attila: A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei I. 1956. november 8.–1957. március 26. - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 10. (Budapest, 2008)
Bevezetés
hogy kötelező az orosz nyelv, mint ahogy minden országban van kötelező nyelv, és emellett mindenki választhat még egy nyelvtanulást. Szerintem ezt a kérdést egyszerűbben is el lehetne intézni. Veres József elvtárs: Én Biszku elvtárs értékelésével teljesen egyetértek. A mi üzemeinkre a szektánsság [sic!] a jellemző. Van bizonyos megelégedettség. Vagyunk 80-100-an 1 000 helyett, de azért jobban fogunk dolgozni. Mi igyekszünk az elvtársakat felvilágosítani ennek helytelenségéről. Egy pár kérdést szeretnék felvetni: a gazdasági ügyeket a pártnak jobban kézbe kellene venni. Ehhez hozzá kell tenni, hogy van olyan nézet, [amely szerint] vállalatvezetők, igazgatók nyugodtan lehetnek pártonkívüliek. A mi véleményünk, hogy a gyárigazgatói funkció a proletárdiktatúra funkciója, s itt szilárd kommunistának kell lenni. Egy-egy igazgató leváltása rendkívül nagy munka, politikai harcok közepette megy végbe. Előfordul, hogy amikor egy-egy igazgatót sikerül leváltani, a minisztérium abban sántikál, hogy az illetőt újra igazgatói funkcióba állítsa vissza máshol. Például egyik igazgatónk, aki 1955-ben végzett egyéves pártiskolát, 1956. október 23-án kétes elemekkel együtt odaállt az ellenforradalom mellé, s emellett még korrupt is volt. Sikerült leváltani, a minisztérium Sopronba, majd Kistarcsára helyezte igazgatói funkcióba. Ezen a téren hathatósabb intézkedéseket kell tenni. Több esetben előfordul, hogy kineveznek igazgatót az intéző bizottság tudta nélkül. Helyes volna egy olyan határozat hozása, ami kimondja, hogy az intéző bizottság tudta nélkül egyetlen igazgatói funkciót nem lehet betölteni, erre KV-határozat kell. Ezt azért javasolom, mert az üzemekben rendet teremteni csak szilárd igazgatókkal lehet. A főkönyvelővel és könyvelőkkel szintén ez a helyzet. A másik kérdés a tanácsokkal kapcsolatos. El kell érni, hogy a kerületi tanácsok végre megfelelő hatáskört kapjanak. A kerületi tanácsok jelenlegi hatásköre minimális. Egy pár szót szeretnék szólni az ifjúsági kérdésről. Nem régen tárgyalta az Intéző Bizottság ezt a kérdést. Sok a zűrzavar, nincs kialakulva, hogy milyen irányítást folytassunk az ifjúság felé. Még mindig arról vitatkoznak: úttörőmozgalom legyen-e vagy cserkészmozgalom, iskolán belül vagy iskolán kívül. Véleményünk szerint úttörőmozgalom legyen iskolán belül is és kívül is. A mozgalom megszervezésébe be kell vonni a régi munkásmozgalmi elvtársakat, volt ifjúsági vezetőket. A kettőt össze kell egyeztetni. Ez most egy igen fontos kérdés. A Horthy-rendszer az ifjúság nevelésére rendkívül nagy súlyt fektetett. A leventeoktatókat díjazták, a cserkészek nevelőit pedig jó állással dotálták. Nekünk is gondolkozni kellene ezen. Az ifjúsággal való foglalkozás sok időt vesz igénybe, és bizonyos anyagi megterheléssel is jár. Nekünk az a véleményünk, hogy nem szabad sajnálni az ifjúsági vezetőktől azt a bizonyos anyagi dotálást. Egyébként is a pedagógusok körében az van elterjedve, hogy adjanak valamit ezért a munkáért. Ha az ifjúságot komolyan kézbe kívánjuk venni, akkor foglalkoznunk kell az ifjúság nevelőinek anyagi támogatásával. A legnagyobb zavar a diákszövetségnél van. Ezen a téren is hamarosan rendet kell teremteni. Befejezésül még egy kérdés: Biszku elvtárs a beszámolójában megemlítette, hogy a legnagyobb gazdasági nehézségünk a harmadik negyedévben lesz. Miért? Milyen adottságok vannak a harmadik negyedévben?
