Koltai Gábor - Rácz Attila: A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei I. 1956. november 8.–1957. március 26. - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 10. (Budapest, 2008)
Bevezetés
határozatokban arra utal, hogy ekkor még nem vált szét teljesen a központi és a budapesti pártvezetés. 18 Ekkor még nem volt szigorú hatásköri lista, és az egyes feladatkörök szabályozása sem történt meg. Mindez szintén a november eleji kaotikus állapotok mutatója. Sajnos a Bp. IIB novemberben tartott további üléseinek jegyzökönyve nem maradt fenn, így csak a központi szervek, valamint az IPB és a kerületi intéző bizottságok ülései alapján rekonstruálhatjuk, mi is történhetett ebben a hónapban az MSZMP fővárosi szervezeteivel. A kormány és az MSZMP intézkedéseinek hatására felálltak a karhatalmi ezredek, amelyek - a szovjet csapatokkal karöltve - megkezdték a még létező fegyveres ellenálló csoportok felszámolását. A fegyveres harcok a fővárosban lényegében november 1 1 -én értek véget. A hónap közepén a kerületi tanácsok is munkához láttak, a Fővárosi Tanács azonban csak decemberben tartotta első ülését. 19 A kerületi tanácsok legfontosabb feladata novemberben a közigazgatás beindítása, a romok eltakarításának megkezdése, az élelmiszerellátás biztosítása, illetve a halottak eltemettetése volt. Pártszervezés tekintetében a november katasztrofális volt az MSZMP számára. A kommunista állampárt szétesett, csak a legodaadóbb kommunisták léptek be azonnal az új pártba, illetve segédkeztek a szervezésben. Az első országos aktívaértekezletet csak november 27-én tartották meg. 20 A november tehát az újjászervezés jegyében telt, az MSZMP legfontosabb feladata az alapszervezetek reorganizálása, a párttagság megszervezése volt. Ennek jegyében jött létre november 14-én az SZB, amely a Bp. IIB-vel szorosan együttműködve próbálta újjáéleszteni a fővárosi (és az országos) pártszervezeteket. Ez azonban nem volt egyszerű feladat a kommunistaellenes közhangulat és az erőviszonyok eltolódása miatt. Míg a területi pártszervezés nyíltan folyt, és ha nehezen is, de november végére megalakultak az alapszervezetek, addig az üzemekben 1957 januárjáig a pártszervezés szinte titokban zajlott. Ennek az volt az oka, hogy a munkástanácsok többsége nem engedte az üzemekben az MSZMP-szervezetek megalakulását. 1 Gazdasági téren az új hatalom számára a legnagyobb gondot a munkástanácsok kérdése és az állandósult sztrájk miatt fellépő válsághelyzet okozta. A november 14-én létrehozott Nagybudapesti Központi Munkástanács (KMT) veszélyes politikai tényező volt az új kormány számára, de kezdetben együtt kellett működnie vele a sztrájkok megszüntetése miatt. A KMT felhívására november 20-ára a legtöbb üzemben újra megindult a munka. Az FMPK. népszerűsítő intézkedésekkel próbálta megnyerni a lakosságot, így például a sztrájk idejére is kifizették a munkabért, illetve előzőleg megemelték a fizetéseket. 22 November 21én a KMT kísérletet tett az Országos Munkástanács megalakítására, de a választó közgyűlést az FMPK kérésére a szovjet páncélosok megakadályozták. Ez az intézkedés, illetve a kormány és a KMT között többször lezajlott, sikertelen tárgyalások vezettek végül december elején a nem üzemi munkástanácsok, így a KMT betiltásához. I 8 Bővebben Id. a Bp. IIB 1956. november 8-ai ülését ( 1. jkv.). 19 Ld. az IPB 1956. december 8-ai ülésén (2. jkv.) Bakó Ágnes első felszólalását. 20 Népszabadság, 1956. november 28., illetve Szenes 1976. 45-46. p. 21 Ld.: Szenes 1976. 55. és 80-82. p., ill. az IPB 1956. december 8-ai és az MSZMP Bp. IIB 1956. december 10-ei ülését (2-3. jkv.). 22 A 8/1956. (XI. 16.) Korín. sz. határozat rendelkezett az egyes munkabérek kifizetéséről, illetve a 13/1956. (XI. 29.) Korm. sz. határozat az 1956. november havi bérek rendezéséről.
