Koltai Gábor - Rácz Attila: A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei I. 1956. november 8.–1957. március 26. - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 10. (Budapest, 2008)
Bevezetés
leginkább foglalkoztató probléma köré építjük elemzésünket. Ez a kérdés pedig: hogyan alakult a pártszervezés budapesti helyzete 1956 novembere és 1957 májusa között. Az MSZMP megalakulásának napját nem lehet egyértelműen megállapítani a rendelkezésre álló források alapján, de nagy valószínűséggel 1956. november 1-jére tehető. 14 Az új párt vezetőségében ekkor még Nagy Imre is szerepelt. A november 4-ei szovjet bevonulás után nem a párt, hanem a kormányzat színterén történt meg először a szakítás Kádár János és Nagy Imre között. Kádár a november 4-én megalakult Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány (FMPK) élén a szovjet csapatok védelme alatt érkezett meg Budapestre november 7-én hajnalban. Aznap alakult meg az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága is. Mint azt a kortársak visszaemlékezései 15 és a központi vezető testületek jegyzőkönyvei is bizonyítják, az első pár hét a megerősödés, de egyúttal a belső harcok jegyében telt el. Gyakoriak voltak a viták, Kádárék lényegében csak a megszálló szovjet csapatokra támaszkodhattak. A párt teljesen széthullott az MDP október végi feloszlatásával, az egyedüli hatalmi központ a kormány volt, amely ekkor a Parlamentben tartotta üléseit. A Parlament és a Nádor u. 28. sz. alatti pártépület között ingáztak a párt- és állami vezetők; kormány- és intéző bizottsági ülések szinte óránként követték egymást. A döntések szintjei és szinterei így gyakran össze is mosódtak. Sajnos, a kormányülésekről nem maradtak fenn szószerinti jegyzőkönyvek, így az MSZMP-n belüli vitákra, ellentétes álláspontokra csak a központi és a helyi intéző bizottsági jegyzökönyvekből lehet következtetni. 16 Az MSZMP IIB napirendjén a legtöbbször a budapesti - főként az üzemi - pártszervezés helyzete, a helyi pártapparátus kialakítása, a káder- és személyi ügyek, a nemzetközi kapcsolatok, illetve a sajtóügyek szerepeltek. 17 Természetesen számos más problémával (például: agitációs kérdések, a tanácsok és az oktatás helyzete, munkástanácsok) is foglalkozott a testület. A párt erősödésével egyidejűleg néhány ügy lekerült a napirendről, míg a kultúrával és az oktatással leginkább csak 1957 tavaszán kezdtek el foglalkozni. A Bp. IIB 1956. november 8-án, azaz a központi szerv megalakulása utáni napon tartotta első ülését. Mint korábban már említettük, Biszku Béla, Földes László és Szikra Sándor mellett a volt MDP-apparátus három tagja vett részt az ülésen. A jegyzőkönyv tanúsága szerint az Intéző Bizottság leginkább az általános budapesti helyzetet, a közhangulatot elemezte, de többször is kitért az ún. Rákosi-klikk körülhatárolására, mint a pártszervezés megindításához szükséges egyik legfontosabb tisztázandó feladatra. A tényszerű, de kissé kétségbeesett hangvételűnek tűnő jegyzőkönyv megállapította, hogy a lakosság hangulata kifejezetten ellenséges a kommunistákkal és a szovjetekkel szemben; rossz a közbiztonság; az emberek éheznek; élelmiszer-, tüzelőanyag- és áruhiány van Budapesten. Az iratból arra következtethetünk, hogy nem mindenben értettek egyet a központi IIB-vel, például azt is sérelmezték, hogy az „baloldali" politikát folytatott, és a harcok elhúzódásának okát is abban látták, hogy nem differenciált az események részvevői között, mindenkit ellenforradalmárnak minősített. A Bp. IIB első határozatai a pártszervezésre, a karhatalom megalakítására vonatkoztak. Földes László részvétele az ülésen, illetve Czinege Lajos megemlítése a 14 Vö. MSZMP I. 11. p. 15 Ságvúri 1989, Marosán 1989. 16 Ezért is tervezzük, hogy a közeljövőben a kerületi és a nagyobb üzemi ideiglenes intéző bizottságok jegyzőkönyveit is megjelentetjük. Ezek, sajnos, zömmel meglehetősen hiányosan maradtak fenn. 17 Hozzá kell tennünk, hogy a pártszervezés, az apparátus ügyeinek intézése hivatalosan az SZB feladata volt, de végső döntésre az MSZMP IIB, majd 1957. február 26-a után a Titkárság elé kerültek ezek az ügyek. A viták, intézkedések értelmezésével kapcsolatban ld. Sipos Levente tanulmányát: MSZMP I. 7-24. p.
