Koltai Gábor - Rácz Attila: A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei I. 1956. november 8.–1957. március 26. - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 10. (Budapest, 2008)
Bevezetés
A gazdaság átszervezésével, az elbocsátásokkal, az üzemi bérezéssel kapcsolatos helyzet értékelése, a feladatok meghatározása A párt és a kormány célja: 1. A minisztériumok, állami hivatalok és a vállalatok felduzzasztott adminisztratív és műszaki apparátusának egyszerűsítése, leépítése, politikai és szakmai megerősítése. 286 2. Az energia- és nyersanyaghiány miatt szükséges munkáslétszám leépítése, népgazdaságunk szerkezeti átalakítása után egyes iparvállalatok megszüntetése. Pártunk célul tűzte ki, hogy a feladatok során a fasisztákat, aktív ellenforradalmi hangadókat az irodákból és a műhelyekből minél nagyobb számmal eltávolítsák, a munkásosztály vezető szerepét fokozottan biztosítsák. A feladat végrehajtása az osztályharc legélesebb körülményei között folyik, mert az ellenforradalmi erők szervezetten törekszenek arra, hogy pozícióikat felhasználva a hivatalokban, a vállalati termelésirányító apparátusban fasisztákkal váltsa fel a megbízható kommunista és munkáskádereket, pártszervezeteink vezetőit és tagjait funkciójukból és állásukból kiszorítsák. A miniszterek és a Budapesti Intéző Bizottságban lévő illetékes elvtársak mulasztásait felhasználva az ellenforradalmárok fontos intézkedések szabotálásával is igyekeztek céljukat elősegíteni. A budapesti instruktorok és a kerületi IB elnökök időben és ismételten elhangzott figyelmeztetései, sőt követelései ellenére nem cserélték ki mindenekelőtt a megbízhatatlan minisztériumi főosztályvezetőket, vállalati igazgatókat, és a kormánybiztosok kinevezését lényegében elszabotálták. így például Zuglóban 160 igazgató közül 10 tagja az MSZMP-nek, a többiek nagy részére pártszervezeteink nem tudnak támaszkodni. A Budapesti Intéző Bizottság nem ismerte fel a leépítés nagy politikai jelentőségét, ezért átgondolt intézkedési terve sem volt ennek végrehajtására; az IB illetékes tagjai sem az apparátus[t], sem a kerületi és üzemi intéző bizottságokat e döntő feladatra időben nem készítette elő, magukra hagyta őket. A létszám-leépítéseket megelőzően sem népgazdaságunk szerkezeti átalakítására, sem a minisztériumok ésszerűbb szervezetére vonatkozó döntések nem voltak meg, ezért a minisztériumok gazdasági és részben pártszervezőinek egyszerűsítési elgondolásai alapján vagy teljesen e nélkül folyik a munka. 1. A KGM-ben befejezték a leépítést. A racionalizáltak között nagyszámú a nyílt ellenséges elem, de az MSZMP tagjainak 23%-át, 90 elvtársat is kitettek. A párttagság és a munkáskáderek elégedetlenek, mert szerintük közülük is sokan jogtalanul kikerültek. Az Intéző Bizottság akkor ismerte meg a racionalizáltak névsorát, amikor azok már megkapták a felmondásukat. Csergő elvtársat hibáztatják ezért. Most az IB felülvizsgálja minden párttag felmondását, és előre láthatólag 25-30 elvtárs visszavételét, és ugyanannyi megbízhatatlan elem eltávolítását fogja követelni. 287 ÉM: Az elküldött 240 főből 4 párttag. További leépítés az új minisztériumi szervezet kialakítása után lesz. Itt mindenekelőtt a fasisztákat tették ki. 288 KKM: A nyílt ellenforradalmi elemekkel szemben elnézőek, ezek egy része még ma is a minisztériumban Az FMPK 10 056/1956. (XII. 6.) sz. határozata intézkedett a minisztériumok, országos hatásköri szervek, tanácsi szervezetek és hivatalok, valamint vállalatok, intézmények dolgozói létszámának csökkentéséről. A KGM pártszervezési problémáiról Id.: BFL XXXV. lO.a.2. 5. őe. 14. p. A racionalizálás részeként az FMPK 1 002/1957. (I. 5.) sz. határozata intézkedett az Országos Építésügyi Hivatal és az Országos Műszaki Fejlesztési Tanács megszüntetéséről.
