Koltai Gábor - Rácz Attila: A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei I. 1956. november 8.–1957. március 26. - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 10. (Budapest, 2008)
Bevezetés
értékelte. 108 Ez összezavarta a párt sorait, a hadsereget demoralizálta és az ellenforradalom irányában hatott. 2. A második ok a bírálat eltorzulása és utcára kerülése, amely különösen 1956 tavaszán és nyarán a különböző vitákban jutott kifejezésre. Itt több dologról van szó. Az Irodalmi Újság egész vonalvezetéséről, amely eszmei előkészítője volt ennek, azon kívül a Petőfi-köri viták egy része. A Petőfi-köri viták egy csoportjába tartozik az előkészítésnek. [Sic!] Ott már világosan lehetett látni, hogy a reakció nem volt elhatárolva. A reakció ott volt és bekapcsolódott, felhasználta a vitát a párt elleni támadás[ra], a rendszer alapjainak támadására. Azonkívül azt is meg kell mondani, hogy annak a csoportnak, ami úgy van megjelölve, hogy Nagy Imre, Losonczy [Géza], vagy a körülötte csoportosulok, pozitív programja nem volt. Ezt nagyon világosan meg kell mondani. Természetesen ez azt is jelentette, hogy ezeknek az eseményeknek ezekben az időkben a párt vezetése nem állt az élére. Nagyon lényeges dolog [az] október 30-a és november 4-e közötti időszakot alaposan megmutatni, mert ebben az időszakban következett be különösen szembetűnően a teljes jobbratolódás és ebben az időszakban jelentkezett leplezetlenül az ellenforradalom. A helyzet különlegessége abban volt, hogy a tömegek miért nem látták világosan és miért nem látják ma sem elég világosan a jobbratolódást és az ellenforradalom jelentőségét. Azért, mert a kormány élén kommunista miniszterelnök állt és közben az utcán folytak a különböző kivégzések, a kommunista és haladó emberek kivégzése és közben egy sor törvénytelen döntés született. Például a semlegesség kimondása. Ez a magyar törvények szerint csak a parlament joga és a többi döntés is: a Varsói Szerződés felmondása, az ENSZ csapatok behívása, ami hazaáruló döntés volt. 109 Nagyon fontos tehát a második oknál ezeket figyelembe venni. 3. Az ellenforradalmi erők ténykedése: Mindszenty-beszéd, 110 jobboldali belső erők jelentkezése, kommunisták és haladó emberek meggyilkolása. Ezeknek az erőknek első ténykedésük volt, hogy elkezdtek különböző zabrálásokat [sic!]. Ma reggel beszélt Trencsényi-Waldapfel [Imre] elvtárs Vándor [Béla] elvtárssal és elmondta, hogy a nyári szabadegyetemen egy amerikai professzor előadást tartott, melyben lényegileg megszabta a felkelés eszmei vonalát. 1 " Kimondták, hogy kommunista jelszavakkal kell jelentkezni az ellenforradalom esetén. Nagyon fontos nekünk, hogy ezt a tájékoztatót megszerezzük adatgyűjtés céljából. 4. Negyedik ok: a nemzetközi imperializmus támogatása és részvétele nélkül lehetetlen lett volna az ellenforradalom. Azonban látnunk kell azt, és le kell szögeznünk, hogy a négy ok közül, ha csak egyik is hiányzott volna, az ellenforradalom nem sikerül. A nemzetközi imperializmus célja, hogy új háborús tűzfészket robbantson ki. Nagyon lényeges látnunk a differenciálódást. Tisztán kell látnunk a résztvevők szerepét és megkülönböztetésüket szakaszosan. Tehát látnunk kell azt, hogy a résztvevők egy jó része a hibák ellen lépett fel. De már itt, az első lépésnél bekapcsolódott az ellenforradalom. Például 108 A Szabad Nép vezércikke méltatta az október 28-ai kormányprogramot, amely nemzeti demokratikus mozgalomnak nevezte az október 23-ától kezdődő eseményeket. Szabad Nép, 1956. október 29. 109 A Varsói Szerződésből való kilépést és Magyarország semlegességének kinyilvánítását 1956. november l-jén jelentette be Nagy Imre miniszterelnök. 110 Mindszenty József november 3-ai rádióbeszédéről van szó. A forradalom hangja 461-463. p. 111 Az októberi eseményekben való amerikai szereppel később is foglalkoztak, ld.: az 1956. december 23-ai Bp. IIB-ülés segédanyagát: Az. ellenforradalom taktikája az. ún. „Nagy Imre kérdésben ". Ld.: Függelék I I.
