Koltai Gábor - Rácz Attila: A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei I. 1956. november 8.–1957. március 26. - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 10. (Budapest, 2008)

Függelék

mielőbb el akarják tüntetni a romokat fővárosunk utcáiról. Hiszen aki igazán szereti fővárosunkat, a külföldiek által is oly sokszor csodált Budapestet, mielőbb szeretné újra szépnek látni. Ifjúmunkások, diákok egyformán kell, hogy segítsenek ebben a munkában. Milyen öröm már azt is látni, hogy újra járnak a villamosok, autóbuszok, dolgoznak a gyárak. Ez kell ahhoz, hogy árusíthassanak az üzletek, ne kelljen sorba állni, lehessen válogatni, és azt vásárolhassa mindenki, amit szeretne. Ezt akarjuk. De akik megállítják a villamost, akik sztrájkot akarnak, ez ellen vannak. Ma még találkozhatunk olyan fiatallal, aki szószólója akar lenni a sztrájknak, olyanokat is láthatunk, akik nem a romok eltakarítását, a közlekedés megjavítását segítik, hanem villamosvezetőket, kalauzokat akarnak megfélemlíteni, sztrájkra buzdítani. Lehet, hogy ina még ők nem gondolnak arra, hogy milyen jó lenne karácsonykor békésen összejönni a családdal, kis ajándékkal kedveskedni ismerőseinknek, örömmel nézni kisgyermekek várakozását, mosolygó arcát. Pedig ennek teljesülése rajtuk is, mindnyájunkon múlik. Használjuk fel erőnket, az ifjúság tízezreiben rejlő erőt a rendért, nyugalomért. „Nem akarunk évet veszteni" - mondják az egyetemeken, középiskolákban a tanulni vágyó becsületes diákok. Azt sem akarjuk, hogy év végén olyan bizonyítványt kapjunk, ami csak papír, de tudás nem áll mögötte. Ehhez is rend, munka, nyugalom kell. Jó közlekedés, nyugodtság, hogy a professzorok, tanárok, hallgatók felkészülését senki és semmi ne zavarja. Ipari tanulóink is félnek, hogy nem sajátítják el a szakmát, fél évvel, vagy egy évvel később lesznek szakmunkásokká. Ennyivel később jutnak az első felnőtt keresethez, amiből ruhát, cipőt vehetnének maguknak. Budapest ifjúsága október 23-án az első sorokban haladt az egész nép jogos követeléseiért. Ma ugyanúgy azt várja tőlünk minden becsületes dolgozó ebben az országban, hogy a rend, nyugalom megteremtéséért vívott harc legjobbjai szintén a fiatalok legyenek. Ez az út vezet még meglévő követeléseink teljesítéséhez, országunk, népünk függetlenségéhez. (BFL XXXV. La. 1. 4. őe. 5. jegyzőkönyv géppel írott, nem hitelesített, stencillel sokszorosított melléklete.) 9. A nemzeti érzés és a nemzeti függetlenség kérdéséhez 1. Voltak-e hibák, amelyek zavarták nemzeti függetlenségünket és a magyar nép nemzeti érzéseit? - Igen. Többek között: a. A Szovjetuniót - ami helyes is - a proletárhatalom kivívása és a szocializmus megteremtése klasszikus példájának tartjuk, ahol elsőként döntötték meg a kapitalizmust, és valósították meg a szocialista társadalmat. A Szovjetuniónak a szocialista építésben szerzett gazdag tapasztalatai valóban nagy segítséget elkezdjük. Ahol energia és anyaghiány a termelést akadályozza, ott alakítsatok önkéntes munkabrigádokal. Vegyetek részt a helyreállítási munkálatokban vagy jelentkezzetek az Ifjúmunkás Szövetség önkéntes munkabrigádjaiba. Magyar Forradalmi Ifjúmunkás Szövetség Budapesti Ideiglenes Bizottsága. Magyar Ifjúság-útja (volt Andrássy u.) 124." BFL XXXV.8.b. 13. öe. 170. p. 518 Részletes elemzés olvasható az 1956. november-decemberi sztrájkról: BFL XXXV.8.b. 13. őe. 160-168. p., illetve BFL XXXV. Lc. 2. őe. 107-113. p.