Koltai Gábor - Rácz Attila: A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei I. 1956. november 8.–1957. március 26. - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 10. (Budapest, 2008)
Bevezetés
A munkástanácsok kezdik megismerni feladataikat. Azonban most is az a jellemző, hogy a munkástanácsok tagjai ma még nem képesek - sok helyen nem is akarják - a munkásosztály igazi érdekeinek megfelelően, szocialista módra vezetni az üzemeket. Az alapvető okok: a munkástanácsok tagjainak tapasztalatlansága; a munkástanácsok nem megfelelő politikai és szakmai összetétele; a pártszervezetek gyenge segítőkészsége; a munkástanácsok helyének, szerepének tisztázatlansága; a munkástanácsokról szóló rendelet fogyatékossága; a közismert gazdasági nehézségek és az ezzel kapcsolatos különböző átmeneti korlátozó rendelkezések stb. A fenti kérdések részletesebb elemzése azt mutatja, hogy: 1. a munkástanácsokba többnyire olyan becsületes, jó szándékú dolgozók kerültek be, akiknek semmiféle mozgalmi tapasztalata, gazdasági ismerete nincs, ez akadályozza őket abban, hogy az üzem vezetésének kérdésébe érdemben komolyan hozzá tudjanak szólni [sic!]; 2. a munkástanácsokban - különösen az elnökségekben - igen kevés a párttag, ugyanakkor sok benne az osztályidegen, karrierista, demagóg elem, akiknek még jelentős befolyásuk van a dolgozókra. Például a Csepel Vas- és Fémművek munkástanácsainak 619 tagja közül mindössze 37 fő a párt tagja. Az elnökség 135 tagjából 13 a pártnak a tagja. A Láng gyári munkástanácsban a 71 főből kettő a párttag. 480 Az Óbudai Goldberger Gyárban 51 főből egy párttag sincs. Még rosszabb a helyzet az elnökségekben. Ritka az olyan üzem, ahol a munkástanács elnöke, elnökhelyettese, titkára párttag. Ugyanakkor számos üzemben - köztük az Autótaxinál 481 és a Kender Jutában 482 - volt csendőrtisztek kerültek a munkástanácsok elnökségeibe. A Ganz Hajógyárban Csík Béla Hunyadi páncélos, sikkasztó, börtönviselt, 483 a Chinoinban kulák, leventeoktató és volt szállítási vállalkozó ül az elnökségben, 484 az Elektromos Müveknél vitéz Karsai [], a Láng Gyárban Komoróczi [László], volt német önkéntes a munkástanács elnöke stb. 485 Rontja a helyzetet az a körülmény, hogy a munkástanácsokban, különösen az elnökségekben kevés a fizikai munkás, illetve a bentlévöket is - kevés kivétellel - a nagyobb általános műveltséggel bíró deklasszált elemek (tőkések, tisztek stb.) helytelen irányban befolyásolják. Jobb esetben is az elnökség tagjai között többségében a műszaki vezetők, adminisztratív dolgozók vannak. 3. A pártszervezetek ma még legtöbb helyen nem tudnak megfelelő és szervezett segítséget adni a munkástanácsoknak, mivel sok az újonnan megválasztott intéző bizottsági tag, akik kevés tapasztalattal rendelkeznek. Több üzemben nincsen vagy még gyenge a pártszervezet, a párttagok sem mernek még nyíltan 480 A Láng Gépgyár munkástanácsával kapcsolatos iratokat Id.: BFL XXXV. 18.c. 1956-1957. 122. öe. 1-4., 3050. és 137-140. p. 481 Az Autótaxi alapszervezeti iratait Id.: BFL XXXV.l3.c. 1956-1957. 24. őe. 482 A Kender-Juta alapszervezeti iratait Id.: BFL XXXV.18.C.1956-1957. 98. őe. 483 A Gheorghiu-Dej (Ganz) Hajógyárban márciusban már új munkástanács-tagokat akartak választani, kiemelve „fasiszta" múltjukat. BFL XXXV. 18.c. 1956-1957. 42. őe. 39. p. A Gheorghiu-Dej Hajógyár munkástanácsának tevékenységére forrás: Nagy István pere. BFL XXV.4.a. 4908/1957. és BFL XXV.60.d. 1961/1957. 484 A Chinoin alapszervezeti iratait Id.: BFL XXXV.9.C.1956-1957. 9. őe. 485 Komoróczi László a Láng Gépgyár munkástanácsának elnöke és a vállalat főgyártásvezetője volt. 1957 folyamán leváltották, a turbinaosztályra került diszpécsernek. Leváltásának indoklását Id.: BFL XXXV.I8.c. 1956-1957. 122 öe, 19. p.
