Koltai Gábor - Rácz Attila: A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei I. 1956. november 8.–1957. március 26. - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 10. (Budapest, 2008)
Bevezetés
decemberi ellentámadás megszervezése és néhány politikai, szervezeti kérdésekben [sic!] elfoglalt helyes álláspontja mellett sem kielégítő a Budapesti IB munkája. A Budapesti IB a mai napig nem lépett ki Budapest nyilvánossága elé. Az IB félillegalitásban dolgozik, nem foglalt állást a közvélemény előtt sem sajtóban, sem gyűlésen fontos elvi, politikai és gazdasági kérdésekben. A Budapesti Pártbizottság négy hónap alatt egyszer ülésezett, 479 tagjait az Intéző Bizottság nem tájékoztatja, segítséget tőlük munkájához nem kér. A Budapesti IB nem tárgyalta meg a KV határozatait, sem a kormány nyilatkozatát, nem folytat vitákat elvi anyagok felett. Az IB személyi összetételében nem megfelelő, a vezetés leszűkült három-négy elvtársra. A kerületi IB-k irányítása alacsony szinten folyik. A kerületi IB-elnökök értekezlete ritkán van megtartva, politikai elemzés és vita nélkül, manuális ügyek megbeszélésére és panasznapra szűkül. Súlyos hiányosság mutatkozik a kerületi IB irányításában, tájékoztatásában, a rendszeres látogatásában és a határozatok végrehajtásának ellenőrzésében. Az apparátus túlzott mértékű leépítése gyengítette a pártbizottság ütőképességét, megszüntette a pártellenörzést a termelés és a kulturális terület felett. Az apparátus leépítésének módszere lelketlen volt, számos elvtársat összetört. Ezek a hiányosságok teljes mértékben a Budapesti IB-t terhelik. Szóvá kell tenni azonban az MSZMP Központi Vezetősége Intéző Bizottságának felelősségét is. A KV Intéző Bizottság egyetlen ülésen sem tárgyalta a Budapesti IB munkáját, egyetlen napirendre sem hívták meg a tagjait. A Budapesti IB ülésein, a kerületi IB-elnökök értekezletein a Központi Vezetőség tagjai egyszer sem jelentek meg. A Központi Vezetőség és a kormány intézkedéseiről soha nem értesül a Budapesti Intéző Bizottság. A felszabadulás óta a párt történetében nem fordult elö, hogy hetekig vezető nélkül maradt a Budapesti Pártbizottság. 2. A kerületi intéző bizottságok többsége a Budapesti Intéző Bizottság kevés támogatása ellenére is jól megállják helyüket. Különösen azoknak a kerületeknek eredményes a munkája, amelyek első időtől fogva engedmény nélkül harcoltak a párt és a proletárdiktatúra tekintélyének megerősítéséért (XX. kerület, XIII. kerület). A kerületi IB-k elsősorban a szabad pártnapok, politikai viták rendezésével indították meg a politikai életet. Ezek az értekezletek elsősorban a kommunisták politikai tisztánlátását segítették elő és a legnagyobb erőfeszítések ellenére is körülbelül a párttagság kétszeresének megfelelő tömegekhez jutottak el. Figyelembe kell venni, hogy a káderek jelentős része a választott funkciókban kicserélődött. Volt kerületi titkárok között jelenleg 8 kerületi IB-elnök, 5 kerületben a volt másod-, illetve harmadtitkár az IB-elnök. A kerületi nem függetlenített IB-tagok jelentékeny része új, nem ismeri a kerületet és nincs még kellő párttapasztalata. Néhány kerület vezetése nincs megoldva. A pártszervezetek politikai befolyása elsősorban a tanácsszervekre, és az utóbbi egy-két hónapban a szakszervezetek központjaira és az ifjúsági szervezetekre erősödött. Nem tudják, mitévők legyenek a kerületek a Hazafias Népfronttal és a Nötanáccsal. A körzeti pártmunka az október 23-a előttihez képest felélénkült, elsősorban a racionalizált elvtársak aktivizálódása következtében. A kerületi pártszervezetek megkezdték tevékenységüket az értelmiség körében, minden kerületi bizottság mellett van pedagógus pártszervezet, illetve aktíva és orvosi aktíva is. A VI. és VII. kerületi pártszervezetek köré tömörülnek a kulturális és művészeti élet kommunistái. 479 1956. december 8-án (2. jkv.).
