Koltai Gábor - Rácz Attila: A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei I. 1956. november 8.–1957. március 26. - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 10. (Budapest, 2008)
Bevezetés
főkapitányság pártszervezetének politikai tevékenységét nagyon gyengének ítélte meg." A pártegység megszilárdítása akadályokba ütközött a tapasztalatlan rendörök felvétele vagy/és a kádári konszolidációtól magabiztosságukat visszanyert rendfenntartók visszás magatartása miatt is, több vizsgálat indult ellenük parancsmegtagadásért vagy amiatt, hogy részegen intézkedtek. Kölcsönös bizalmatlanság volt tapasztalható a volt ÁVH-sok és a többi rendőr, illetve a karhatalom és a rendőrség között. Hibának tartották, hogy a rendőrség pártszervezete nem lépett fel elég hatékonyan a laza erkölcsi felfogás, a korrupciós jelenségek, az iszákosság és a rendőrök különböző nőügyei miatt sem. Sok hasznos információt tartalmaz a rendőrség munkájáról 1957. májusban készített a szocialista törvényesség érvényesüléséről a rendőri munka területén és a határozatok a Budapesti Főkapitányság munkájának rendszeresebbé tételére, s a munka megjavításáról szóló jelentés is. 54 A forradalom emléke, majd a harcok márciusi újrakezdéséről 55 szóló hírek ismét felélesztették a már 1956 novemberében megfogalmazott igényt a párt kezében levő fegyveres erő létrehozása iránt. Az MSZMP IIB 1957. január 29-ei ülésén fogadta el a polgári fegyveres karhatalom kialakításáról szóló javaslatot. 56 A Munkásőrség felállítását az ET 1957. évi 13. sz. tvr. és a végrehajtására megalkotott 3 075/1957. sz. kormányhatározat szabályozta. Az MSZMP IIB továbbá szükségesnek tartotta, hogy a Munkásőrség tagjainak létszáma május 1-jéig elérje a 20 000, az év végéig pedig a 30 000 főt. 57 Január folyamán a párt Halas Lajos ezredest bízta meg a Munkásőrség megszervezésével, aki február 16-án tájékoztatta a budapesti pártvezetőket az elért eredményekről. 58 A szervezés nem volt mentes - a leginkább a munkásőrség alsóbb szintű vezetéséről és a tartalékos tisztek felvételéről szóló - vitáktól. Februárra már megerősödött annyira az MSZMP, hogy új témákkal is foglalkozzanak a vezető testületi üléseken: így például oktatási kérdésekkel és az ifjúsági mozgalom szervezésével. Azonban a budapesti vezetés legfontosabb problémáját továbbra is a pártszervezés helyzete jelentette. A Bp. IIB 1957. február 11 -ei ülésére készült feljegyzés szerint Budapesten a XV. és a XXI. kerületben még mindig nem volt körzeti pártszervezet. 59 Az előterjesztés szerint a párttagság átlagéletkora csökkent a korábbiakhoz képest, és sok olyan ember is belépett az MSZMP-be, akit korábban az MDP-böl eltávolítottak. A fiatalodás részben annak volt köszönhető, hogy azok az idősebb szakmunkások, akik korábban SZDP-tagok voltak, még nem léptek be az újonnan szerveződő pártba. A pártszervezés ebben az átmeneti időben a régi bizalmi alapon folyt, de már ekkor is célravezetőbbnek látták, hogy egyes kerületekben a körzeti szervezeteket lakóházankénti, tömbönkénti, illetve választókörzetenkénti sejtekre építsék. Nehezen sikerült aktivizálni a volt párttag-tanácstagokat és lakóbizottsági tagokat, akiket ezért ebben a hónapban kezdtek felkeresni az aktivisták. A budapesti pártvezetés 53 A BRFK IIB-ülések jegyzökönyvei nem maradtak fenn 1957. január 25. és május 14. között. BFL XXXV.30.C. 1956-1957. 1. öe. 54 BFL XXIV.I. 220/163-1957 és 220/184-1957. 55 MUK, azaz Márciusban újra kezdjük jelszóval jelentek meg falragaszok Budapest utcáin 1957 első két hónapjában. 56 MSZMP II. 55-57. és 60-63. p. 57 Uo. 56. p. 58 Halas beszámolóját ld. a kerületi ideiglenes intéző bizottságok elnökcinek 1957. február 16-ai értekezletén (12. jkv.). 59 Ld. a Bp. IIB 1957. február 11 -ei ülését ( 11. jkv.).
