Koltai Gábor - Rácz Attila: A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei I. 1956. november 8.–1957. március 26. - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 10. (Budapest, 2008)
Bevezetés
nagyobb volt a népgazdasági termelés. Ehhez természetesen a meghirdetett és lényegében végre is hajtott gazdasági és állami racionalizálás mellett a szovjet és más szocialista országokból érkező kölcsönök, támogatások is hozzájárultak. A racionalizáció a tanácsokat is érintette. A Fővárosi Tanács 1957. január 11-ei VBülésén Pongrácz Kálmán VB-eínök ismertette az FMPK határozatát a létszámleépítésről. 48 Január 29-én hosszú alkudozás után sikerült meghatározni a Fővárosi Tanács osztályain dolgozók létszámát, ami azért sem volt egyszerű, mert egyrészt a leépítést nem mechanikusan, keretszámok alapján akarták végrehajtani, másrészt mindenki ragaszkodott a jól bevált kádereihez. 49 A Fővárosi Tanács káderpolitikája egyébként is kiemelt helyet kapott a Bp. IIB január 3-ai ülésén. Az 1957. január 14-ei MSZMP IIB-ülésen tárgyalták a sajtó helyzetét. Január 17-én a belügyminiszter felfüggesztette az írószövetség működését, két napra rá letartóztatták Háy Gyula, Lengyel Balázs, Tardos Tibor, Zelk Zoltán írót és Novobáczky Sándor, Lőcsei Pál újságírót. Másnap a kormány felfüggesztette a Magyar Újságíró Szövetség önkormányzatát és kormánybiztost nevezett ki a szervezet élére. Az intézkedések nyilvánvalóan az ellenzéki hangot megütő írók és újságírók megfélemlítését szolgálták. Nem véletlen, hogy január első felében a Bp. IIB is megbízta agitprop, csoportját, hogy készítsen feljegyzést a sajtó, különösen a budapesti újságok helyzetéről. A csoport január 6-ától kezdve figyelte a Népszabadság, a Népakarat és az Esti Hírlap írásait, amelyekről heti rendszerességgel informálta is az Intéző Bizottságot. 50 A pártvezetés kiemelten fontosnak tartotta, hogy a párt lapja, a Népszabadság kizárólag a központi vezetés álláspontjának megfelelő írásokat közöljön. Budapesti vonatkozásban kényes helyzetet teremtett a Budapesten harmadik legnagyobb példányszámban megjelenő napilap, az Esti Budapestet felváltó Esti Flírlap. A Bp. IIB nem volt elégedett az írások tartalmával, úgy vélte, az újság nem veszi ki megfelelően a részét a pártszervezési munkából. Az Intéző Bizottság szerint ahelyett, hogy egy párthoz közelálló lap lenne az Esti Hírlap, inkább a független, sőt ellenzéki jelleg dominál írásaiban. 51 Az MSZMP a teljes körű támogatottság megszerzése érdekében hamar támadást indított az ellenforradalmi részvétellel gyanúsított értelmiségiek, művészek ellen is. Ismétlődő téma volt a színházak vezetőinek leváltása, a színházi darabok felügyelete. így például a külföldre menekült és a forradalomban részt vett írók műveit nem játszhatták a színházak. Az MSZMP legfőbb támasza a karhatalom volt. Rendelkezésünkre áll a vizsgált időszakból több jelentés és vita a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) és a karhatalmi ezred pártszervezetének újjászervezéséről. 52 A legnagyobb problémát az jelentette, hogy több magas rangú rendőr, így a budapesti főkapitány és több kerületi kapitány is kompromittálódott az, ellenforradalmi eseményekben. Miután megtisztították a rendőrséget a nem kívánatos emberektől, igyekeztek az állományt az 1956. október előtti létszámra feltölteni. Mivel a 29 tagból és 5 póttagból álló BRFK pártszervezete nem ülésezett rendszeresen, a Bp. IIB a 47 Pető - Szakács 1985. 312. p. 48 BFL XXIII. 102.a. 1957. január 11. 49 Uo. 1957. január 29. 50 BFLXXXV.I.e. 12. őe. 29-64. p. 51 Bővebben Id. a Bp. IIB 1957. január 23-ai ülését (9. jkv.). 52 Például: BFL XXXV.30.C.1956-1957. 2. őe. 3-20. p.
