Koltai Gábor - Rácz Attila: A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei I. 1956. november 8.–1957. március 26. - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 10. (Budapest, 2008)
Bevezetés
hogy közülük sokan messze túltesznek agitációjukban a legszélsőségesebb ellenforradalmárokon is. Különösen divat körükben az a nézet (és ez ellen propagandánk még jóformán meg sem kezdte a harcot), hogy „a nép nem akar szocializmust, ezt nem lehet ráerőszakolni". A nacionalista és szovjetellenes nézetek szintén ezeknek a rétegeknek a fegyvertárába tartoznak. Jelenleg nyílt szociáldemokrata szervezkedés nincs, de ahol különösen erős volt 1948 előtt is a jobboldali szociáldemokrata befolyás, mint például a Beloianniszban, ott az MSZMP szervezése igen nagy nehézségekbe ütközik. 39 Az egyesülésnél együttműködő szociáldemokraták jelentős része viszont ma is velünk tart. 3. A legtöbb kerületben és üzemben nem folyik szervezetten a volt MDP-tagok felkeresése. A beszélgetések, viták száma nagyon kevés. A politikai munka gyengesége a felső szervek hiányos elvi segítségén kívül nagymértékben az üzemi IB-tagok gyengeségén múlik. Ezeknek az elvtársaknak jelentékeny része az üzemben népszerű, párthű elvtárs. Becsülik őket a dolgozók, de kellő képzettséggel és párttapasztalattal még nem rendelkeznek. Az üzemi intéző bizottságok általában nem elemzik azokat a véleményeket, amelyekre választ kellene adni ahhoz, hogy a munkások a pártba nyugodtan és meggyőződéssel léphessenek be. Az IB-tagok jelentékeny része úgy gondolkozik, hogy ha ő meg tudta találni a helyét, akkor ezt el lehet várni minden rendes kommunistától. Éppen ezért az üzemi intéző bizottságoknál mutatkozik egy olyan hajlandóság, hogy számszerűleg meghatározzák a párttagság felső határát. A budapesti pártszervezetek egészséges növekedésének és jobb összetételének akadálya párttagságunk egy részének ingadozása és opportunizmusa elvi kérdésekben. Sok harcos taggyűlés és aktívaülés után a munkahelyre visszatérve nem szállnak szembe megfelelően az ellenforradalmi agitációval. 4. Sok elvtársat visszatart az MSZMP-be való belépéstől, hogy az ellenforradalmi események idején helytelen nézeteknek adott hangot, és ezt taggyűlésen önkritikusan el kellene mondaniok [sic!]. Egy részüket pedig visszatartja az, hogy közeli hozzátartozója disszidált. Arra gondolnak, hogy mint a múltban, az ezekkel fenntartott kapcsolat úgyis kirekesztené őket a pártból. A munkásasszonyok párthoz közeledését hátráltatja az is, hogy sok helyen nem mutatnak megfelelő megértést a dolgozó asszonyok gondjai iránt. Számosan felnek, hogy a nagyszámú rendezvény, túlzott pártmunka a család ellátásától vonja el őket. Mind általánosabban alakul ki egy olyan nézet a munkásasszonyok között, hogy „a politika a férfiak dolga". 394 A Népszabadság 1957. március 3-án A munkásoké-e a Beloiannisz-gyár munkástanácsa? c. cikkében foglalkozott a témával. A Beloiannisz Gyár alapszervezeti iratait Id.: BFL XXXV. I6.c. 1956-1957. 7. őe.
