Koltai Gábor - Rácz Attila: A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei I. 1956. november 8.–1957. március 26. - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 10. (Budapest, 2008)
Bevezetés
Az ellenséges tevékenység fő irányai: A legfőbb harci terület: a kommunisták kiszorítására való törekvés üzemekben, hivatalokban, egyetemeken stb. egyaránt. Ezzel szemben a párt nem mindenütt tudott eddig hathatósan fellépni. Fontos támadási vonal a szakszervezetek meghódítására irányuló törekvés (kommunisták kiszorítása). Ugyancsak fontos elvi támadási vonal a jelenlegi nehézségekért való felelősség áthárítása. Az iskolákra való koncentrálás. Az iskolai tanerők egy részénél az elmúlt hetek alatt a legnyíltabb párt- és kormányellenes uszítás folyt egészen odáig, hogy közvetlen az iskolákból szervezték a gyerekeket utcai tüntetésre, könyvégetésre stb. A pedagógusok jelentős része „elnézi" az ifjúság között folyó nyílt uszítást. Ehhez a kerület oktatási osztályai - azzal, hogy nem törekednek megfelelően a hangulat leszerelésére - hallgatólagos segítséget nyújtanak. Az ellenség egyik góca ma kétségtelenül itt található, amely részben adminisztratív, részben politikai fellépést igényel. Rendkívül megerősödött, mint az ellenség egyik fontos támadási iránya az egyház szerepe. A legutóbbi kormányrendeletig elsősorban az iskolákban a hittannal kapcsolatos agitáció és [annak] szinte kötelezővé tétele, valamint a hittanra be nem iratkozottak nyílt kiközösítése révén, amelyek súlyos atrocitásokhoz vezettek, most a kormányrendelet ellen folyik az uszítás a diákok és a szülők körében. [Sic!] Az egyház tevékenysége tapasztalható továbbá a kórházakban az ápolónőkön és egyéb személyzeten keresztül. Közvetlen ellenséges tevékenységet folytat Mindszenty, aki az USA-követségről irányítja a katolikus egyházat. Budapesten Szabó Imre püspök aláírásával leváltja a béke papokat, és helyükre hírhedt fasisztákat és jezsuitákat állít. Hasonlóan dolgozik a református egyházon belül Ravasz László. Ezzel a vonallal eddig nem tudtunk érdemben szembeszállni. Az írószövetség működésének ideiglenes felfüggesztéséig és az ellenforradalmár írók letartóztatásáig, az ellenség egyik láthatatlan központja kétségtelenül az író- és az Újságíró Szövetség 3 ' 14 volt. Ennek kiáltványa képezte az elvi alapját a csepeli megmozdulásoknak. Ezt a kiáltványt szervezetten terjesztették, felolvasták üzemekben, sőt általános iskolákban is (például Abonyi utcai iskola). Ellenforradalmi tevékenységük leleplezése óta csökkent a befolyásuk az üzemekben. Külön kiemelendő, hogy a néhány héttel ezelőtti zavargásoknak az élén több üzemben a munkásifjúság állt, és kevésbé vettek részt benne az üzem törzsgárdáját képező idősebb munkások. Ez jelzi az ifjúság felé folytatandó politikai téren lévő súlyos elmaradást. Hasonlóan gyenge a politikai munka a nők között. Jelenleg az ellenforradalmi erők március 15-ére való akcióik szervezésével igyekeznek félelmet, nyugtalanságot kelteni a városban. Budapest, 1957. február 7. 334 Miután a kormány 1957. január 18-ai ülésén tárgyalta a MÚOSZ működésének ideiglenes felfüggesztését, felhatalmazta Kállai Gyulát, hogy a felfüggesztésről és kormánybiztos kinevezéséről intézkedjen. Népszabadság, 1957. január 20. Szirmai István előterjesztése és az MSZMP IIB-vita: MSZMP l. 313-318, 322-323. p.
